Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - IMRE ZOLTÁN: Bánk bán-előképek Katona József drámáiban

gad" racionális parancsából állnak. Bíberách alakján is átüt még a lovagi erkölcs, ezt bizonyítja halála előtti gyónása. III. A drámai viszonyok előképei (Bánk-Melinda) Bánk és hitvese kapcsolatában mutatkozik meg a szerelemféltés motívuma, amely — többek között — Dugonics András Kun Lászlójában jelent meg korábban.

19 Az ártatlanul szenvedő hitves figurája a vitézi játékokból származik. Zsófia (Ziska) is szenved Vencel kíméletlen modorától, de ezt a gyötrelmet kapzsiságának köszönheti, mivel ez hajtotta a királynői méltóság elnyerésére. A megbecstelenített nő alakjára, mint motívumra szintén a Ziskában találunk előzményeket. Ziska húgát megbecstelenítik s ez lesz döntésének előmozdítója. Ez az előkép két helyen eltér a Bánk bán második változatában olvashatótól: 1. Ziska nem is gondolt arra, hogy neki húga van, hogy húgával valami történni fog, s így ez kívülről jövő hatásként éri. Bánknak balsejtelme kap kívülről bizonyosságot, mert ő mindig is sejtette, hogy Melindát megrontják, ezért nem akarta az udvarba hozni. 2. Ziskában ez a probléma nem segíti elő a jellem dinamikus kibontását, hanem csak egy hirtelen döntést eredményez, ezzel ellentétben Bánkot ez indítja el azon az úton, amely a királynő megöléséig vezet.

20 Melinda megrontásának következménye, hogy férje megátkozza őt és fiát. Ez a motívum is szerepel már az Aubigny Clementiában, ahol Clementia és de la Châtre is megtagadja felnőtt gyermekét. A Bánk-Melinda viszony összes alapvető részmotívuma megtalálható tehát az előző művekben, de mind külön-külön jelentkezik. A Bánk frímmásodikszövegváltozatábanöszszegeződnek, és egy olyan konfliktushelyzetet alkotnak, amely beépül a főkonfliktusba. (Bánk-Gertrudis) Gertrudis a magyar alattvalókkal szemben tanúsított viselkedésével kimeríti a Katona korában elfogadott Martini-féle jogbölcseletnek azt a kategóriáját, hogy az alattvalóknak akkor van joguk lázadásra, ha az. uralkodó tönkretételükön munkálkodik.

21 Petur lázadásához ez szolgál jogi indítékként, de beleütközik a társadalom által kialakított törvényekbe. Ziska lázadása ugyanezt a mechanizmust követte azzal a különbséggel, hogy ő meg is valósította és ledöntötte trónjáról a zsarnok királyt, Vencelt. Petur tervének megvalósításához szüksége van a nagyúr hatalmára és beleegyezésére, s ezért megpróbálja őt társává tenni. Ezt a megoldást korábban már Ziska és Huszinec kapcsolatában is felfedezhetjük. Bánk és Petur II. felvonásbeli összecsapásának előképe pedig az Aubigny Clemntiában van meg, de la Châtre-nak és tanácsadójának, Sericournak a jelenetére gondolok. Sericour legerősebb indoka ugyanaz:, A királyok csak labdái (lennének) az alattvalóknak, mert [...] mindenik képzelheti magának, hogy fejedelme nem az igaz uton jár ..." — de ez a személyes meggyőződés még nem elég alapos indíték a lázadásra.

22 A Bánk bánban a királynak és a királynőnek nincsenek azonos etikai és politikai nézetei. Gertrudis (hosszú távra kiépített) stratégiája, hogy a hatalmat saját kezében összpontosítsa. A IV. felvonás 1. jelenetében mondja: „Hogy nem lehet Solón! Lycurgus asszony!" — Indítékainak megvalósítására politikai lépéseket tesz. Viselkedésével saját férje uralmát kockáztatja. Előképeként Vencelnek és feleségének az ellentétére utalha-