Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - IMRE ZOLTÁN: Bánk bán-előképek Katona József drámáiban

Imre Zoltán: BÁNK BÁN-ELŐKÉPEK KATONA JÓZSEF DRÁMÁIBAN Kísérletemnek célja, hogy Katona kevésbé ismert, korábban született munkáit újabb elemzés tárgyává tegyem, tematikusán a Bánk bán második kidolgozására koncentrálva: kimutatva azt a szintetizáló törekvést, amelyre Katona vállalkozik, s amelyet a Bánk bán jelent a korszak drámairodalmában. A terjedelem szűkössége miatt nem készíthettem komplex elemzést, s így csak az általam legfontosabbnak tartott „témakörök" (szerkezet, típusok, viszonyok) származását, változását vizsgáltam. I. A dráma szerkezetének előképei A Bánk bán második kidolgozásának szerkezetét két alapvető sémára lehet bontani. Az első a magyar viszonyokra értelmezett felvilágosodás gondolatköréből származó tragédiafelfogás jegyében készült: „... hármas rétegzettségű társadalmi struktúra... a fejedelmi hatalom, az intrikus közeg, s a jó alattvaló sémája".

1 A hierarchia csúcsán a kiválasztott király áll (első szint), pozitív tulajdonságok jellemzik. Uralkodói hatalmát az őt megválasztó alattvalóktól nyerte, akik legalul találhatók (harmadik szint), s Ők is pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek. Közéjük ékelődik be a rosszindulatú, feltehetőleg idegen udvar (második szint), negatív indokokkal és célokkal, akik az alattvalók és a király összeveszítésével törnek érdekeik megvalósítására. Ez a társadalomelképzelés Bessenyei György darabjaiban (Agis tragédiája, 1772., Buda tragédiája, 1773.) található meg teljes formájában. Az egyes szinteket elfoglaló alakok az alaptípusban még nemzeti szempontból és gondolkodásmódban is egységesen jellemezhetők. A második szerkezeti séma a két ellentétes akarat között őrlődő több oldalról motivált főhős alakja köré épül. Már a romantikus drámákra emlékeztet, de a vitézi játék sablonmegoldásai közül származik, ahová az érzékenyjátékokból került. Sőtér István Bánktanulmányában ebből kiindulva vezeti le Bánk jellemét és tetteit: „... Bánk drámai, tragikus cselekedetei a Haza és a Becsület sugallatára jönnek létre."

2 Az előbb említett két struktúra megjelenítése időbeli eltérést mutat. Az első az 1770es években keletkezett (mutatja a példaként említett darabok datálása), a második viszont már a romantikát megelőző időszakban válik általánossá. A köztes időszakban a tragédia műfajának s a tragikumnak, mint esztétikai fogalomnak a feloldását figyelhetjük meg. Ezt a folyamatot Shakespeare Hamletiének fordításán szeretném érzékeltetni, mivel az eredeti darab műfaja tragédia.^ Katona feltételezhetően ismerte a Hamletet, de nem az eredetit, hanem egy német átdolgozást (a Schröder-félét), amelyet magyarra Kazinczy Ferenc fordított.

4 Műfaja szomorújáték lett, s ez az eredeti darab tragikus, halállal végződő befejezésének megváltoztatásával járt. Elhagyták még az udvaroncok egy részét, valamint a Fortinbras-motívumot