Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)
200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (AZ 1991. NOVEMBER 9-I KECSKEMÉTI EMLÉKÜLÉS ELŐADÁSAI) - NAGY IMRE: Arachné szőttese (A rózsa c. vígjátékról)
az ő műve", ezért korukkal meghasonlott művészekből „az alaphelyzet azonossága tudatlanul is kiválthatja az Arachné-történet alapszituációjának újrafogalmazását, nem is szükségképpen mitikus, még csak nem is epikus fokon." Szilágyi János György: Arachné = Sz. J. Gy.: Paradigmák, Bp. 1982. 217233. Az idézetek helye: 230-231. 4. Erre vonatkozóan 1. Gyulai Pál: Katona József és Bánk bánja, Bp. 1883, 86-95.; Waldapfel József: Katona József, Bp. 1942. 68-72.; Orosz László: Katona József, Bp. 1974. 43-49., továbbá Déryné Emlékezései, I.-II., Bp. 1955. 1:204-224., illetve Miletz János: Katona József családja, élete és ismeretlen munkái, Bp. 1886. 103-107. 5. Átváltozások, VI: 136-138. 6. Katona József: A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között, I. felvonás, 10. jelenet. Alapul vett szöveg: Katona József: Összes művei, I.-II., s. a. r. Solt Andor, Bp. 1959. 1:243-288. A vígjáték kéziratát, a szerző több más írásával együtt, Miletz János találta meg s tette közzé, i. m. 108-150. A kézirat a második világháború folyamán megsemmisült. A vígjátéknak Miletz könyvének megjelenése, tehát 1886 óta négy kiadása jelent meg: Katona József: Válogatott munkái, szerk. és bev. Bayer József, Bp. 1907, Katona József: Válogatott művei, vál. és bev. Molnár Miklós, s. a. r. Solt Andor, Bp. 1953, Katona József: Összes művei, s. a. r. Solt Andor, Bp. 1959, Katona József és Madách Imre: Válogatott művei, Bp. 1974. 7. I. felvonás, 6. jelenet. Idézett kiadás: 1:250-253. 8. I. felvonás, 7. jelenet. 1:253. 9. II. felvonás, 8. jelenet, 1:270. 10. Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Idézett kiadás: 11:72. 11. II. felvonás, 4. jelenet, 1:266. 12. Kölcsey Ferenc: A leányőrző (A komikumról) = Kölcsey Ferenc: Összes művei, I— III, Bp. 1960. 1:625. 13. II. felvonás, 13. jelenet, 1:276. 14. „A további furcsa fejlemények helyett Katona a családi féltékenység körül forgó vígjátékok gyakori módján fejelte és oldotta meg a bonyodalmat: lovagias ügy lesz az esetből, de a párbaj színhelyén kiderül, hogy [...] az, akivel az asszonyt gyanúsították, testvére" — írja Waldapfel József, i. m. 70. „Ezt azonban nem hisszük el: egyáltalán nem testvéri módon enyelegnek egymással" — vélekedik Orosz László, i. m. 46. 15. III. felvonás, 1. jelenet, 1:279. 16. Kölcsey Ferenc i. m. 1:625. 17. III. felvonás, 6. jelenet, 1:287. 18. Friedrich Wilhelm Joseph Sendling: A művészet filozófiája (A kéziratos hagyatékból), Bp. 1991. 400406. 19. III. felvonás, 4. jelenet, 1:283. 20. Az idézetek lelőhelye: 1:269; 1:256; 1:271; 1:287. 21. I. felvonás, 4. jelenet, 1:249. 22. Kölcsey Ferenc i. m. 1:615-620. 23. Déryné i. m. 1:223. 24. Bécsy Tamás: A drámaelmélet és a dramaturgia Csokonai műveiben, Bp. 1980. 25. Horst Steinmetz: Die Komödie der Aufklärung, Stuttgart, 1966., különösen 29-58. 26. Sturm und Drang (Erläuterungen zur deutschen Literatur), 6. Auflage, Berlin, 1983., különösen 129-220. 27. Erre vonatkozóan 1. Bayer József: A nemzeti játékszín története, Bp. 1887., 1:335-438., 11:387-417.; Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon, Bp. 1981. 92-185. 28. Pálóczi Horváth Ádám: A tétényi leány Mátyás királynál, Pest, 1816. L. a dráma Az Olvasóhoz c. előszavát. 29. Döbrentei Gábor: Eredetiség s jutalomtétel, Erdélyi Muzéum, 1814, 1. füzet, 142-162. 30. Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei, Bp. 1970. 249. 31. Kölcsey Ferenc i. m. 1:599-629. 32. Kölcsey Ferenc i. m. 1:627.
