Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 29. (Budapest, 1992)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - KÖTŐ JÓZSEF (Kolozsvár): Székelyudvarhely színjátszása (1918-1940)

lat plakátjain. Ez tetemes fizikai és pszichikai megterhelést jelentett a korabeli színészek számára. Az alábbi táblázat jól példázza mindezt: Összehasonlító táblázat az udvarhelyi színjátszás mennyiségi teljesítményeiről a két világháború közötti időszakban: Év Játszott napok száma Előadásszám Bemutatott darabok száma Műfaji megoszlás próza operett A társulat vezetője 1925 43 46 38 17 21 Gáspár Jenő 1926 26 28 21 8 13 Ferenczy Gyula dr. 1928 6 6 6 2 4 Gáspár Jenő 1929 36 43 35 11 24 Fehér Imre 1934 14 16 16 4 12 Ferenczy Gyula Battyán Kálmán 1935 22 26 23 4 19 Battyán Kálmán Hegedűs Miklós 1937 36 46 36 9 27 Hevessy Miklós Révész Sándor 1938 22 24 21 5 16 Hevessy Miklós Kozma Hugó II. Igazgatók, társulatok Az új szervezeti keretek között működő romániai magyar színjátszás kibontakozásának korszakában, a 20-as években, az udvarhelyi hivatásos színi mozgalom központi személyisége Fehér Imre volt (született 1885. szeptember 1-én, Erzsébetvároson). Tapasztalt színházi ember, pályáját 1912-ben kezdte. 1920 és 1930 között 6 alkalommal (1922, 1923, 1924, 1927,1929,1930) nyerte el a város koncesszióját. Társulataival a másodrendű színi körzetek működési körébe sorolt nagyobb dél-erdélyi városok színjátszó koncessziójáért versenyzett, s szakértelme révén nagyon sok alkalommal el is nyerte a játszási jogot. Mivel ennek a földrajzi egységnek számos nagyobb városában is felléptette társulatát, rangos együtteseket sikerült toboroznia, előadásain Erdély legjobb erői közé rangsorolt színészeket léptethetett fel. így a Küküllő-menti városban is neves színjátszókat vonultatott fel. Megemlítjük például Fehér társulatának főrendezőjét és jellemszínészét, Marosi Gézát (született 1884. december 19-én, Hajdúnádudvaron). Pályáját 1903-ban kezdte. Jelenléte az együttesben a klasszikus világirodalom vonulatának műsorra tűzését biztosította. így