Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18-19. század fordulóján

9. L. Ofiier und Pesther Theater-Taschenbuch für das Jahr 1797. Vom neuen Jahr angefangen. 1798, NNYZS, Budapest, sign. 109. OSZK Színháztörténeti Tár. 10. L. a Vereinigter Ofher und Pester Zeitung 1800. május 8-i számának és a Magyar Kurír 1800. május 13-i számának beszámolóját. Vö. Major E.: Beethoven magyarországi útjai. Új Zenei Szemle 1952. 3. sz. 8-10. 11. Thámnak erről a vendégfellépéséről a következő dokumentumok számolnak be: Joseph Paul Csemy és Joseph Oertel, a kir. városi színház súgói által kiadott színházi zsebkönyv, az Opter und Pesther TheaterTaschenbuch auf das Jahr 1811. Pest, 1812. sign. 128, továbbá a pesti és budai német színház színlapgyűjteményének színlapjai, Egyetemi Könyvtár Kézirattára Budapest, sign. Gd 2r 299. a következő előadásokról: F. K Gewey, A különös per (Der seltene Prozess) — a színlapon tévesen Gebay), a pesti Német Színházban 1810. jún. 10-én; E. Schikaneder, Tiroli Jancsi (Der Tyroler Wastl) Haibel zenéjével a budai Várszínházban 1810. jún. 24-én, Ziegler, A szerecsen lány a pesti Német Színházban 1810. jún. 26-án és végül Jünger, Mindenbe beleüti az orrát, a budai Várszínházban 1810. júl. l-jén. A fent említett színházi zsebkönyvek Thámnak mind a hét fellépéséről tartalmaznak beszámolót. 12. Adatok Jifík életéhez Kádár Jolán és Staud Géza művein kívül főleg a következő helyeken: Hochgräflich Erdődyscher Theateralmanach auf das Jahr 1787. Leipzig und Berlin, é. n. és Ofher und Pester Theatertaschenbücher 1789-1813. OSZK Színháztörténeti Tár, Budapest. A Jiríkről szóló egyetlen monográfiának, I. Fonféder kéziratos disszertációjának nyoma veszett. 13. Jirík pest-budai működésének utolsó nyoma „történeti-militarista" színdarabja, a Die Entführung des Prinz-Eugenius-Thores, oder Temeswars Befreyung (Buda 1813). A művet részletesen elemzi Rózsa Dezső: Magyar tárgyú német darabok hazai német színpadokon. Budapesti Szemle 1924, 215-231. A budai és pesti német színház gyűjteményében is 1813-ból van az utolsó adat Jiríkről (Ofrier und Pesther TheaterTaschenbuch auf das Jahr 1813). 1813 után Jifík bizonyos ideig Temesváron működött, többet nem tudunk róla. 14. Kelemen színtársulatában Jifík a következő szerepekben lépett föl: 1793. júl. 19-én a Szolgálatból kimaradt katonákban a zsidó Joel szerepében és 1794. febr. 26-án A nagyszívű zsidóban Moyses szerepében. L. még Staud G.: Az első magyar színtársulat színlapjai. Bp., 1960. 11. (A nagyszívű zsidó 1793. november 8-i előadásának fakszimile színlapjával). Ezekért az adatokért köszönetet mondok Kerényi Ferencnek, a budapesti Színházi Intézet igazgatójának. 15. L. a 12. sz. jegyzetet. 16. L. R. Praiák: Cestí umélci v Uhrách na pfclomu 18. a 19. století (Cseh művészek Magyarországon a 18-19. sz. fordulóján) In Slovansky^ pfehled 55, Praha 1969. 5. sz. 348-350. Vida László társulatára és Pacha tevékenységére 1. Tóth D.: A magyar népszínmű zenei kialakulása. Bp., 1953., Kerényi F.: A régi magyar színpadon 1790-1849. Bp., 1981. Vö. még színlapok az OSZK Színháztörténeti Tárának színlapgyűjteményében. A régebbi irodalomból Róthkrepf G.: A' Magyar Muzsika Története. Tudományos Gyűjtemény 1829, II. 63. Az összegyűjtöm irodalmat 1. Magyar Színháztörténet 1790-1873. Bp., 1990. 471-472 17. Vö. Fried I.: Cseh-magyar kapcsolatok a XDC század első évtizedeiben. Filológiai Közlöny 1966. 157-166.