Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Szabó Krisztina Anna: A magyar színjátszás kezdetei az Egyesült Államokban (egy város, Youngstown modellje)

Szabó Krisztina Anna: A magyar színjátszás kezdetei az Egyesült Államokban (Egy város, Youngstown modellje) A színháztudományi kutatás az elmúlt évtizedekben Székely György kutatásai nyomán olyan módszert alakított ki, amely a fellelhető források segítségével szisztematikusan és a maguk teljességében leírhatókká teszi a legkülönfélébb színjátéktípusokat.

1 Ez a módszer főként megfelelő mennyiségű és minőségű forrás esetén használható jól, vagyis különösen a hivatásos színjátszók előadásainak rekonstrukciójánál, ahol a sokféle forrástípus (színlapok, rendezőpéldányok, kritikák, fotók, levelek, memoárok stb.) több oldalról világítja meg a kutatási területet. Minél korábbi időszakkal foglalkozunk azonban, annál nehezebb megtalálni a szükséges forrásokat. Ezenkívül nemcsak hivatásos, hanem félamatőr, amatőr színjátszó tevékenységgel is számolnunk kell, különösen olyan helyeken, ahol enrek, különféle okoknál fogva, nagyobb szerepe van egy közösség kultúrájában, mint a hivatásos színjátszásnak. Ilyen területen mások az alapvető forrástípusok is: sokszor csak a szájhagyomány őrzi az amatőrök játékának emlékét, esetleg könnyen megsemmisülő családi feljegyzésekben, fotóalbumokban találhatunk nyomokat. Azért itt sem zárhatjuk ki a maradandóbb jellegű feljegyzéseket: újságok, egyleti emlékkönyvek, albumok, naptárak is tartalmazhatnak az amatőrökre vonatkozó adatokat. A lehetőségeket felmérve mégis azt kell mondanunk, hogy a múltbeli amatőr színjátszással foglalkozó kutató ingoványos talajon jár. Mindezen nehézségekkel szembe kellett néznem azon a kutatási területen, abban az időszakban, amelyet kiválasztottam: az Egyesült Államokban letelepült magyarok amatőr színjátszó tevékenységét (és ezzel összekapcsolva: az első ottani hivatásos színészek munkáját) vizsgáltam, az 1910-es évek elején. A korszakot azért tartom fontosnak, mert ez volt az első nagy magyar kivándorlási hullám vége az USA-ban (az 1890-es években kezdődött és 1905-1907 között kulminált), és így addigra már beértek bizonyos kulturális tendenciák, amelyek az óhazából hozott hagyományok és kulturális igények, valamint az USA multikulturális társadalmába való beilleszkedés követelményének találkozásából jöttek létre. Biztatott továbbá a kutatásra az is, hogy a korszak amerikai magyar amatőr színjátszásának itthon, az „óhazában" kevés nyoma van, források híján nem foglalkozik vele a tudományos kutatás, pedig a kivándorlási adatok azt mutatják, hogy a potenciális közönség és a színjátszók is megtalálhatók a magyar kolóniákon.

3 Átfogó kép megalkotására persze az itthon elérhető valóban töredékes forrásanyag alapján nem vállalkozhattam, így a „kevés eset finomabb elemzésének módszeréhez"

4 folyamodtam. Mikroszociológiai vizsgálat formájában, egy városon belül (Youngstown, Ohio) állítottam fel olyan elméleti modellt, amely az adott közösség amatőr színjátszó tevékenységét, illetve a hivatásos színház megjelenésének körülményeit tükrözi. Úgyszólván csak egyetlen fő forrástípus állt rendelkezésemre, az azonban bőséges adatanyaggal szolgált, és több oldalról is megvilágította kutatásom tárgyát. E forrás a youngstowni magyar újságnak, a minden csütörtökön megjelenő Amerikai Magyar Hírlapnak (=AMH) az 1912-1916 közötti időszakban megjelent négy évfolyama, amely az Országos Széchényi Könyvtár Folyóirattárában található meg, viszonylag kevés hiánnyal.

5