Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Medgyesy Zsófia: G. B. Shaw Magyarországon. A magyarországi Shaw-kultusz Hevesi Sándor munkásságának tükrében

színpadi mása a magyar viszonyok között az „ál-Kern Aurél" címkét kapta. Feltételezhe­tően a magyar párhuzamok sértőbbek, mint Shaw kifigurázó szándéka volt. Nem lehet megállapítani, hogy a figurák ilyetén értelmezésének a rendező, a színészek vagy csupán a lap cikkírója-e a szellemi atyja. Hevesi mint rendező, meg volt elégedve a Renaissance fiatal társulatával, akik között igen sok jeles talentumot talált. Közös munkájukról, a Fanny rendezéséről így nyilatko­zott: „Ezek is mind stílusosan fogták meg föladataikat, és úgy oldották meg azokat, ahogy én azt elképzeltem." 40 A magyar színházművészet nagy vesztesége, hogy Hevesi Sándor nem vállalkozott több Shaw-rendezésre. Hevesi hatása azonban nemcsak elemzett rendezései, hanem tanul­mányai és cikkei révén is jelentős. Többször kifejtette nézeteit a Shaw-darabok dramatur­giáját és technikai nehézségeit illetően, s ezzel mások számára is megközelíthetőbbé tette az ír szerző munkáit. Az sem hagyható figyelmen kívül a magyarországi Shaw-interpretá­ció történetében, hogy 1946-ig a Warrenné mestersége kivételével minden Shaw-bemuta­tóhoz az ő fordítását használták a rendezők. 41 1939 és 1989 között pedig a magyar színhá­zak 121 bemutató és felújítás közül 24 esetben használták fel Hevesi Sándor fordításait. Jegyzetek 1. Színházi Élet 1922. 3. sz. 2. Uo. 3. Hevesi Sándor: Shaw és Galsworthy. (Kézirat) Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 75. 107. 4. Vö.: Hevesi Sándor dr: G. B. S. —A Nemzeti Színház holnapi bemutatójához Magyar Hírlap, 1910. jan. 16. 5. Csathó Kálmán: Ilyennek láttam őket. Bp., 1960. 84. 6. László Anna: Hevesi Sándor. Bp., 1973. 193 7. Vö.: Hevesi Sándor levele Bernard Shawhoz. Közli Mészöly Tibor: Hevesi Sándor, Bárdos Artúr és Bemard Shaw levelei. Bp., 1985. 8.1912. I: 132-142. 9. Vö.: Szöveges és képes Magyar Színpad 1910. jan. 9. ill. 1912. jan. 8. és a Fanny első színdarabja színlapja, OSZK Színháztörténeti Tár, színlapgyűjtemény. 10. Gulyás Pál: Magyar írói álnévlexikon. Bp., 1956. 246. 11. (K D.): Brassbound kapitány megtérése. A Hét, 1910. jan. 16. 12. (N. N.): Lady Cicely és Petrucchio — P. Márkus Emília és Hegedűs Gyula nyilatkozata. Magyar Színpad 1910. jan. 11. 13. Vö.: Gerő Ödön cikke a Pesti Napló 1910 jan. 15. számában, 11. 14. (K D.): i. h. 15. (N. N.): i. h. 16. Pont: Négy premier — Brassbound kapitány megtérése. Magyar Színpad 1910. jan. 9. 17. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet fotótára C. 349. 1/1. A dedikáció szövege: „Hevesi Sán­dornak, annak az emlékére, hogy őáltala jutottam ehhez a, legjobb, szerepemhez (1. a túloldalon)" 910. III. 31. 18. Pont i. m. 19. (N. N.): Brassbound kapitány megtérése. Pesti Hírlap 1910. jan. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom