Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

DRÁMATÖRTÉNET - Nagy Adrienne: „De a művészet mindörökké él" (Csiky Gergely ünnepi prológusai)

A 7. jelenetben a Színésznő még azt hiszi, hogy legyőzte az előző jelenetek kísértéseit, pedig a java még hátra van. A Puritán személyében az Előítélet (8. jel.), a Drámaíró képviseli a kritikát nem tűrő Hiúságot (9. jel.), a Primadonna az Irigységet (11. jel.). Csiky Gergely nem kegyelmez a közönségnek sem. A Színésznő életére törő tömegben ott van a Rágalom, Polgárnő képében, a Megvetés mint Nagyvilági hölgy, köztük van a Kajánság és a Butaság is. És hiába űzte el Árpád félévszázada, ismét ott a Részvétlenség Nyárspolgár alakban. A segítségét bizonyos ellenszolgáltatás fejében felajánló Műbarát maga a Csáb. (12-13., 15. jelenet.) Telitalálat a 15. jelenet három kritikusának karikatúrája: a Gyulai Pál-féle iskola ugyanúgy megkapja a magáét, mint a franciás, polgári Beöthy Zsolt-féle, vagy a hosszú hajú bölcsészsiheder a maga törleszkedő, karrierista, tudálékos taposásával. Árpád mellett a Színésznő számára volt remény, ötven évvel később nincs megváltás, csak a halál. A mély erkölcsi érzékkel rendelkező Csiky Gergely még az ünnepi hangulat ellenére sem akarta cukorpapírba csomagolni a szomorú valóságot, mégis a Költő szelleme reményt ad. Az időt nem lehet visszafordítani, de bűn a gyáva csüggedés. Hisz míg ember él a földön, addig lesz ferdeség, és sokakat marcangolnak még a sokszor idézett rémalakok. De az a gally, amelyet ötven éve őseink, nagyjaink, a reformkor művészei elültettek, rendületlenül megmaradt. Ez pedig vigasz. A lassan megvilágosodó háttér, az ünnepi díszbe öltözött Nemzeti Színház és személyzete, majd az utána elhangzó Himnusz adott keretet és nyomatékot a társadalomkritikus Csiky Gergely igaz meggyőződésének: Ez a ti halhatatlanságotok, Ez az, mi müvetekből fennragyog: Küzd, szenved, lankad, elvész a személy, De a művészet mindörökre él. JEGYZETEK 1. Sőtér István: A magyar romantika korszakai in: Werth értől Szilveszterig, Bp., 1976. 127. 2. A színlap megtalálható a Magyar Színházi Intézet Színháztörténeti Múzeumának gyűjteményében (továbbiakban MSZI SZM) Fakszimiléjét közlik in: Dokumentumok. A Nemzeti Színház, összeáll, és bevez. Kerényi Ferenc, Bp., 1987. 3. Uo. 20. a tájékoztató füzetben, amely minden dokumentumnak közli a történetét is. , 4. Pl. Magyar Kurir, 1819. I. 297. 5. Árpád ébredése, Előjáték a „magyar színház megnyitása" ünnepére Vörösmartytól, Pest, 1837. 6. 1875. október 11-én mutatták be Szigligeti Ede rendezésében. Bővebben L. Nagy Adrienne: Örök te vagy csak, égi szerelem. Csiky Gergely újromantikus színműírói korszaka (in: Színháztudományi Szemle 26.) 7. Közli Janovics Jenő m.Csiky Gergely élete és művei I. Kolozsvár, 1900. 188. 8. Uo.