Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Kovács Gábor: Németh Antal Bánk bán - rendezése (Nemzeti Színház, 1936.)
vonalait már 1929-es berlini naplójában felvázolja. Megfogalmazza a kettéválasztott forgószínpad modelljét, melynek külső része a változó emberi lét stációit, belső köre pedig az isteni világrend örök hierarchiáját hivatott szimbolizálni. „...Nem a tér reális illúzió-játékait, hanem a valóságos tér tudatos, művészi alakítását..." 45 teremti meg. A Nemzeti .öánfc-előadása a körbeforduló színpadépítmény elemét használja fel a Faust terveiből. Ezt ötvözik a szegedi architektonikus kerettel, új minőségben egyesítve így a különböző elemeket. Rövid karcolatunk végére érve, megalapozottnak tűnik a következtetés, miszerint Németh Antal századunk egyik legjelentősebb, legkoncepciózusabb magyar színházrendezője volt. A kiragadott előadás és az „előtanulmányok" elemzése rávilágított a rendező alapos elméleti és meggyőző technikai felkészültségére. így a dolgozat megfelelő bevezetője lehet egy, az életmű egészét elemezni, értékelni szándékozó monográfiának. JEGYZETEK 1. Hevesi Sándor nyilatkozata, Pesti Napló, 1928. október 21. 2. Herczeg Ferenc nyilatkozata, Budapesti Hírlap, 1928. október 24. (N. A. idézi Bánk 6án-könyvének 183. oldalán.) 3. Bemutató: 1930. április 24. (14-szer kerül színpadra a rendezés) Hevesi elhagyja a hallgatózási jelenetet és a felvonást záró monológot. 4. Németh Antal kéziratos jegyzete a húszas évek második feléből. N. A. hagyatéka OSZK Kézirattár 63/390: jegyzetek, töredékek. 5. A klasszikusok bemutatói, ld. külön lapon. 6 . Németh Antal: Az ember tragédiája színpadon, Bp., 1933. Bánk bán száz éve a színpadon, Bp., 1935. 7. OSZK Színháztörténeti Tár, N. A. kéziratai 111. doboz 8. Az előadás színlapja, ld. külön lapon. 9. Kállay Miklós: Bánk bán a toronyban, Nemzeti Újság, 1936. márc. 15. 10. Kiss Ferenc, Kürti József, Somlay Artúr régi szerepeiket alakítják 11. A Berlini napló tanúsága szerint 6 Jessner és 1 Piscator rendezést lát. 12. Éber László, Művészeti lexikon, Bp., 1926. 13. Szamosi József: A Bánk bán színpada (A száz éves Nemzeti Színház emlékalbuma, Bp., 1938.) 14. Részlet a rendezőpéldányból (OSZK Színháztörténeti Tár) 15. Szekér László: A Nemzeti Színház építésének 150 éves története, Bp., 1987. Halácsi Endre: A budapesti Nemzeti Színház műszaki berendezései, Bp., 1973. 16. Kálay Miklós: A roninok kincse c. darabjánál alkalmazzák először. Bemutató: 1936. április 24. 17 . Mejerhold színházi tanulmányai, Színházi forradalom, 1964. 18. Németh Antal Esztétikai vázlatának a rendezőről írott fejezetében elmarasztalja az öncélú teatralitást