Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)
FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) - Örkény István levelei Sulyok Máriához (közli: Radnóti Zsuzsa)
aki megélte volna darabja 300.-ik előadását. Ez a maga mestermüve, zsenialitása és csodája. E csodához hozzátartozik az is, hogy a maga művészi fegyelme jóvoltából a 200.-ik és 290.-ik előadása époly eleven, friss, ellenállhatatlan, amilyen hat évvel ezelőtti bemutatója volt. És szentül hiszem, hogy olyan lesz a 300.-ik is. Szent karácsony napján kívánok magának erőt, kedvet és egészséget, hogy még sok olyan szerepléssel ajándékozzon meg bennünket, mint a Macskajátékban és a Régimódi történetben. 7 Sok szeretettel Örkény István 9. Édes Máriám! 1979. január 29. Ez a könyv, amilyen kicsi olyan nagy ritkaság. De mi ez a ritkaság ahhoz a csodához képest, hogy a Macskajáték 300. előadásán átnyújthattam ezt a nagy elődjéről ránkmaradt emlékeztetőt. Tudom, hogy most nekem már csak kevés részem van abban, hogy ez a darab mindmáig táblás házak előtt kerül színre, mert a nézők már magát látni sereglenek össze a Pesti Színház bejárata előtt. De boldog és büszke vagyok, hogy lehetőséget adtam a Maga mérhetetlenül gazdag, megrázó mélységű, s a humor meg a tragikum minden árnyalatát megszólaltató művészetének, erre a már színháztörténeti jelentőségű megszólalásra. Kézcsókkal, köszönettel, őszinte szeretettel Örkény István NÉVJEGYKÁRTYÁK SOROZATBAN 1. Ez már - gondolatban - pont a 100. köszöntő és tisztelgő levelem magához. És minthogy jelzőim már fokozhatatlanok, most csak (boldogan) a kezét csókolom. Örkény István 2. Liebe Mária! Ich weiss schon, was diese 1200 Zuschauer noch nicht, das sie ein deutsch sprechendes und doch ungarisches Wunder sehen werden. Ihr ewig ergebener Örkény István