Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) - Illés Endre levelei Mezei Máriának (közli: Szigethy Gábor)

a Karenina Anna főszerepét játszotta volna. A darabot Szendrő József fordította, akivel Mezei Mária hamar összekülönbözött, bár összehasonlíthatatlanul jobb véleménye volt Szendrő Józsefről, mint Illés Endrének. ( Vallomástöredékek, i. k. 193-194.) Dunajevszkij-operett: a Szabad szél című nagyoperettet 1950. május 6-án mutatta be a Fővárosi Operettszínház. Mezei Mária próbálta Paulette márkinő szerepét, de a főpróbán kitört botrány után a színház felmondott Mezei Máriának s a szerepet Sennyei Vera és Murányi Lili játszotta ezt követően. Az őszi évadkezdéskor Mezei Mária ismét a Fővárosi Operettszínház tagja lett és ő játszotta a szerepet a tavasszal az Operettszínházban csak vendégfellépő Sennyei Vera helyett. (Színház és Mozi, 1950. október 1. 10.) Erzsi: 1939 és 1952 között Mezei Mária házvezetőnője, de „mama" szerepkörben. (Vallomástöredékek, i. k. 98.) Jenő: Pataky Jenő színművész. Madách Színház, főpróba: Illés Endre, bár 1950. január 11-én írta e levelét, itt egy jó néhány héttel korábbi eseményre utal. A Madách Színházban ugyanis 1949. november 25-én tartották Szurov: Szabad a pálya című darabjának bemutatóját. Tolnay Klári Léna szerepét játszotta. Nem sokáig. Betegszabadságra ment, s csak január végén tért vissza a színpadra. (Szính az es Mozi, 1950. január 22. 47.) A darabról a színház igazgatónője és az előadás társrendezője, Barta Zsuzsa korábban így nyilatkozott: „Igazgatásom első önálló bemutatója előtt elsősorban köszönetet szeretnék mondani a színészeknek azért az önfeláldozó és lelkes munkáért, amellyel erre a bemutatásra készülnek. Túl a szerepeiken, valamennyien látogatásokat tettek pályaudvarokon, szovjet filmeket tanulmányoztak és szovjet könyveket olvastak, hogy a lehetőség szerint még közelebb kerüljenek szerepeikhez és a szovjet ember típusához." (Színház és Mozi, 1949. november 4. 21.) Illés Endre goromba sorait olvasva, azt kell gondolnunk: Tolnay Klárinak nem sikerült közelkerülnie a szovjet ember típusához. Egyébként Tolnay Klári betegsége idején Barta Zsuzsa igazgatónő játszotta Léna szerepét. Karenina Anna: Bajor Gizivel a címszerepben a Magyar Színház (a Nemzeti Színház Kamaraszínháza) 1949. december l-jén mutatta be a darabot. í. 1951. március 26. Zöld tintával írott kézirat; boríték nincs. Fejléces papír, mint a 3. levél esetében; a fejlécet most zöld tintával húzta át a levél írója. Operettszínház: Mezei Mária 1949 és 1956 között volt rövidebb-hosszabb megszakításokkal a Fővárosi Operettszínház tagja. Méreg: Illés Endre színművének főszerepét Mezei Mária játszotta a Pesti Színházban tartott bemutatón 1943. január 22-én. Illés Endre 1975-ben a színmüveit tartalmazó kötetben - eltelt két évtized! - nem csak a levelekbeni elragadtatás hangján írt Mezei Mária színészi alakításáról: „Nem tudom, szerette-e igazán Mezey Mária ezt a figurát - nem érezte-e csak szerepnek? O sanzonokkal kezdte, s mindig úgy nyújtózott, hogy Ibsenig, Csehovig, Aiszkhüloszig érjen, de legtöbbször kerülő utakra kényszerítették, vagy ő maga választotta azokat, s nem is hiszem, hogy ezek a csúcsok az ő csúcsai voltak. A prédikálószékeken is idegen maradt. De a Méreg-ben felejthetetlen jelenetei voltak. A pillanatokra megriadó életöröm volt. A szomjúság. A továbbélő női test. A varázslatos felhám. Körülötte mindenki ismerte a halált, csak ő nem. Ügy mondta el egy éjszakai csónakút boldogságát, hogy ebben a kitágított percben meg tudta éreztetni: a szépség és a rend alatt van egy izgalmasabb világ is - az örvény. Megértettem, hogy a százharmincadik vagy a száznegyvenedik előadás után - kifulladva elhagyta a darabot." (Illés Endre: A fele komédia, Bp., 1975. 141-142.) Egyszárnyú madarak: a drámát 1974. augusztus 29-én mutatta be a Nemzeti Színház a Budavári