Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

az újságírói tévedés sem. Föld Aurél újságíróként dolgozott, de szívesebben foglalko­zott a versenylovakkal, talán jobban is értett ezekhez. A színé­szethez felesége révén még közelebb került; Sziklai Szeréna éne­kesnőt vette el, aki a Magyar Színháznak volt tagja. Később vál­lalkozóként igazgatta a Városi Színházat is. A Kamarajáték előa­dásai közül többet ő rendezett: Stucken: Ninon de L 'Enclos , Strindberg: Júlia kisasszony (1910. XII. 3.), Ibsen: Rosmersholm Ez utóbbinak egyik próbáját tekintette meg Bárdos Artúr, aki ek­kor a Színjáték c. rövid életű folyóiratnak volt a főszerkesztő­je. A próbáról Bárdos lesújtó véleménnyel volt, de amikor Feld Irén, Gellért Lajos tanácsára, szerződtetni szándékozta rendező­46 nek, elvállalja a feladatot. Gellért szerint a Rosmersholm ot is ő rendezi, bár még Föld Aurél nevével kerül bemutatásra. A_ kőfalon túl és a Sámson és Deiila próbái azonban már Bárdos ve­zetésével folynak. Bárdost is, Föld Aurélt is dicséri a kriti­ka: jó, pontos, stílusos rendezést produkálnak. Ennél többet ek­kor a rendezőről még nem nagyon írtak, hacsak valami nagy baklö­vést nem követett el, mint Föld a Ninon de L'Enclos bemutatóján: "A színpad túlságosan sötét volt, így nem lehetett látni a sze­replők arcát, még kevésbé az arcjátékot." Feld Irénnek két rendezése ismert, Csehov Sirály át és Ibsen Ha mi holtak feltámadunk c. művét állította színpadra. De rende­zett a színészek közül Gellért Lajos és Garas Márton is. Sok te­hetséges ember megfordult a Kamarajáték társulatánál, de sajnos egyik sem volt olyan hatással a társaságra és főleg Feld Irénre, hogy a Kamarajáték önálló arculatot szerezhetett volna. A legna­gyobb esélye erre Bárdos Artúrnak lett volna, de ő már saját színházának szervezésével volt elfoglalva. Ö is a Zeneakadémia színháztermére pályázott, s amikor Feld Irén ezt megtudja, szer­ződést bont Bárdossal. Az önálló stílus kialakulásához nagyon fontos volt a rendező személye mellett az is, hogy kik a társulat tagjai. Egy-egy kie­melkedő művész hatása alá vonhatta az együttest, vihette az elő­adást, mivel ezekben a darabokban abszolút főszereplőről már nem igen beszélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom