Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

színre került. Ez az előadás feltétlenül hatással volt Feld Irénre, hiszen Duse a példaképe. A nagy olasz művésznő első alkalommal a Feld Zsigmond vezette Városligeti Színkörben lépett fel magyarországi vendégszereplése során 1892-ben. Ekkor Feld igazgató kislányát megcsókolta. Irén 1900-ben leírja a történetet és a végső következtetést: "Azt mondják, - a közönség és a sajtó - hogy van tehetségem, nagy tehetségem, de édes Istenem, én nem is csodálkoznám rajta, hiszen a 'Múzsa' csókolt homlo3 8 kon." Duse híres szerepeit később is szeretettel játssza. Elsősorban Gautier Margitot, Nórát és a Rosmersholm

ban West Rebekát. A Ha'mi holtak feltámadunk c. mű úgy szerepelt ez idáig, mintha Magyarországon Feld Irén játszotta volna először. 1900ban az óbudai Kisfaludy Színházban bemutatták már a "főváros irodalmi gourmandjainak" Mire föltámadunk címmel, Goda Géza fordításában . 39 Szerepelt a Kamarajáték műsorán egy kis egyfelvonásos, Albéric Cahuet és Gaston Sorbets műve, A király unatkozik

. Először Párizsban mutatták be 1909. szeptember 30-án Antoine színházában Csehov Sirály

át a Thália közvetett hatására veszi elő az együttes. A kortársak elbeszélése szerint Hevesi ezzel szerette volna kezdeni a Thália működését, de nem vállalkozott erre a gyenge társulat miatt. Az 1909-es, meg nem valósult műsortervükben ismét csak szerepelt a színmű. ^ A Tháliához hasonlóan, Feld Irén sem zárkózott el a klasszikusoktól, s kísérletképpen, rekonstruált középkori színpadon mutatta be Byron Kain c. drámai költeményét. Mindössze három magyar szerző található a Kamarajáték műsorán, pedig az ilyen vállalkozások nagyszerű alkalmat kínáltak volna, hogy az új tehetségek bemutatkozzanak. (A Tháliának is csak négy magyar bemutatója volt a négy év alatt, s nem jobb a Bárdos Artúr-féle Új Színpad műsora sem ebből a szempontból, noha Bárdos részben emiatt alapította meg a színházat.) A Kamarajáték három magyar szerzője közül Szederkényi Anna neve a legismertebb. Elsősorban mint regényíró vált híressé. Első színművét, a Laterna Magica c. egyfelvonásos mimodrámát a