Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
ÉVFORDULÓ - STAUD GÉZA: Hevesi Sándor rendezői tanfolyama
Sebestyén Károly, a Pester Lloyd kritikusa adta elő, aki egyébként tanár is volt a Színiakadémián. Továbbá három nyelvet kellett heti egy-egy órában tanulnunk: németet, franciát és angolt. Az óraszámok a következőképp alakultak: drámai és vígjátéki gyakorlat 9 óra egy héten, dramaturgia 2 óra, rendezéselmélet és -történet heti 6 óra és nyelvóra hetenként háromszor. Összesen tíz hallgatót vettek föl a rendezői tanfolyamra, akik megfeleltek az előbb ismertetett feltételeknek. A névsor nem érdektelen: Tamási György, Tamási Miklósnak, az Operaház szcenikusának a fia, jogot végzett; a második Vajda Pál, aki szintén jogász volt, aztán Besse Miklós, aki a Színiakadémián végzett, Barsi Rodriguez- Ödön, Céhmester István végzett filozopter, Egri István, aki ugyancsak a Színiakadémia végzett növendéke volt, Székely Júlia, aki a Zeneművészeti Főiskolát végezte Bartók és Kodály tanítványaként, és végül én. Volt két rendkívüli hallgató is. Oklevelet ezek közül csak négyen kaptunk: Barsi Ödön, Tamási György, Vajda Pál és én. A többiek csak látogatási bizonyítványt . A tantárgyak közül természetesen elsősorban Hevesi két előadássorozata érdekelt minket: A rendezés elmélete és A rende zés története . De ugyanakkor sokat tanultunk az ún. színpadi gyakorlatokon, ahol magunknak kellett darabrészleteket játszanunk Ódry és Horváth Árpád vezetésével. A rendezés elmélete-tárgykörből a következő kérdéscsoportok szerepeltek a vizsgán a kijelölt tételek között: Mit jelent a darabot meghúzni? Milyen elv és belátás alapján történik ez? Meg lehet-e oldani minden problémát a húzással? Milyen elvek alap ján történik egy Shakespeare-darab meghúzása? Mi az idő szerepe a húzás szempontjából? Mi a lélektani idő? A húzások összefüggése a kor szellemével. Mi a különbség a mai és a Shakespeare-i dráma időfelhasználása, időkezelése között a húzás szempontjából? Má sik csoport: Mit jelent a görög tragédia a mai színpadon? Milyen akadályai vannak egy görög tragédia mai előadásának? Hogyan lehet megoldani ma a görög kórust? Mi a különbség a görög és a mai dráma szerkezete között? Döntő-e ez az előadás szempontjából? Mit tud a görög tragédia átdolgozásáról a múltban és a jelenben?