Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - SZABÓ JÁNOS: "Varró Gáspár igazsága". Háy Gyula színműve

meg a lábát. Egyrészt az új világban: megérti és osztja ugyanis a szocialista rend célkitűzéseit - ezt igazolják Kova Menyussal szemben elfoglalt makacs magatartása meg a téesz vezetőségének átalakítására tett, igen konstruktív javaslatai -, másrészt pedig saját mikrokozmoszában: szakmai világának határain belül szilárd és eltérithetetlen. Tudja jól, hogy ismereteivel, tapasztalati anyagával senki nem vetélkedhet, és ezt ki is mondja. Amikor a disznókra kerül a szó, félénksége, látszólagos együgyűsége egy pillanat alatt elpárolog, szókimondó, nyílt, kritikus lesz. Egész emberi méltóságának a munka adja az alapját. Épp ezért fáj neki különösen, hogy az új rendszer még azokat a feltételeket sem biztosítja a munkájához, mint annak idején a főúri nagybirtok. És itt csatlakozik a Varró Gáspár figurájának általános emberi, ahogy egyik kritikusa mondja, hauptmanni kreatúra-jellege

15 a konkrét kortendenciákhoz. Ez a falusi kanász ugyanis nem csupán önmagát, a vergődő kisembert képviseli, hanem megtestesíti mindazoknak a kálváriáját , akik az ötvenes évek elejének Magyarországán az érdemi munkát lehetetlenné tevő körülmények hálójában képtelenek voltak kibontakoztatni valós képességeiket, s akik ezért először halkan, szinte csak magukban, majd egyre hangosabban követeltek - Varróhoz hasonlóan - igazságot. Meglehet, épp szimbolikus jellege miatt kissé túlrajzolt figura a sertésgondozóé, ám ez hitelességét, szimbolikus jelentőségét aligha csorbítja. A darab többi alakja már korántsem ilyen hatékony és eleven. Mindegyikük könnyen beilleszthető egy-egy hagyományos, főképp a századforduló naturalista színháza által kedvelt skatulyába. Lujzi, a körülmények szorításából szabadulni képtelen, jobb sorsa érdemes, tehetséges, de gyönge nő, aki, nem látva maga számára alternatívát, az öngyilkosságban keres menedéket. (Ugyanezt a szerepet ismerjük többek között Háy 1944-ben írt Németek

16 c. darabjából; ott Klárának hívják a hősnőt, akit egy főnáci erőszakoskodása kényszerít élete eldobására.) Terka, a minden férfit romlásba taszító vámpír, a femme fatale, akinek veszélyességét népi származása és politikai ambíciói csak hat-