Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

JEGYZETEK 1) Rauscher Lajos (1845-1914) építész, festő, grafikus, iparművész; a Képzőművészeti Főiskola tanárát és az Iparművészeti Főiskola egyik szervezőjét 1884-ben hívták meg a Műegyetemre. 2) A Braun-nővérek Emilé Jaques-Dalcroze növendékeinek első generációjához tartoztak. 1905-ös Solothurn-beli nagy visszhangot verő bemutatkozásuk után a mester és növendékei sok koncertet tartottak, Budapesten is jártak. Korach Mórral való megismerkedésük előtt Koppenhágában aratták első önálló tanári sikereiket az 1917/18-as tanévben; egyidejűleg egy sor táncestet is adtak ugyanott, majd holland városokban. Amerikai szerződésüket a német tengeralattjáró-veszély miatt kellett lemondaniok: hajójuk visszafordult. A háború után az olasz Svájcban, sok olasz városban és Párizsban szerepeltek. Miután a Dalcroze-módszernek még nem volt olasz központja, Rómában alapítottak iskolát. 1920 és 1939 közt sok előadáson láthatta őket a közönség, főként Itáliában (itt dolgozott velük Kósa György is), de Svájcban és Franciaországban is felléptek. Párizs után Lilly és Jeanne Braun a művészek. kedvelte Asconába települtek, s halálukig ott dolgoztak tanárokként. 3) Említi Paul Nettle: Mozart und der Tan

z, Zürich-Stuttgart 1960. 44. 4) Idézi Alphonse Török: Tanzabend

e, Wien 1918. 5) A párizsi Opera egyik csillaga, Marie Sallé, az emocionális stílus képviselője a balettben vitte először a modern színpadra a görög tunikát; fűző nélkül és kibontott hajjal táncolt. (Nettl, i.m. 20-21.) 6) A mozgásművészet virágzásának hátterét s alapját azok a testkultúra-iskolák (svéd-torna, Müller-torna, Mensendieck iskola stb.) vetették meg, amelyek végső soron a 216