Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
esztétikai motivációval történt, amelynek fő eszköze a Norodowy lett. Valószínűleg már eleve erre a feladatra gondolva hívta vissza a király Vilnából Bogusiawskit. Aki, bár a vidéki nemesség kedvence volt, most már úgy látta: Varsó megér egy misét. Még a kompromisszumnál is többet, határozott és sikeres királypárti propagandát nyújtott tehát. A Narodowy első bemutatója az őrség ( s - szemlélet-váltás után egy kortárs német szerzőnek, Plümickinek franciából átdolgozott Lanassza, Malabár özvegy e c. darabja volt. (Magyarra majd Kazinczy Ferenc fordítja 1793-ban.) Az előadás szenvedélyesen elítélte a brahminokat, akik sötétségben és a régi barbár szokások elmaradottságában tartják a népet, szemben az európaiakkal, akik a felvilágosodás eszméit terjesztik közöttük, s akiknek a vezetőjét maga Bogusiawski játszotta. Az előadás végén, miután "megbékéltette" a benszülötteket az európaiakkal, Bogusiawski mindenkit térdre parancsol Szaniszló Ágostnak a színpad közepén kivilágított mellszobra előtt, s az egész társulat elénekelt egy király-dicsőítő kantátát. így kezdődött a legszebb és legeredményesebb korszak a színház életében, amelynek alapját a király bőkezű szubvenciója és határozott elvi-esztétikai programja teremtette meg.. Erre a programra egységes, tehetséges és jól felkészült társulat szerveződött. A Narodowy a legjobb európai színvonalon álló előadásokat hozta létre azokban a feszült években, amikor Európa a francia forradalom eseményeire figyelt^ . és Lengyelországnak meg kellett találnia helyét ebben a rettegő és bizakodó Európában. 1791-ben nagy sikerrel mutatták be K.Wybecki komédiáját, A polgárrá lett neme st ( Szlachcic mieszczaninem ), amely rendkívül élesen ütközteti meg egymással ezt a két társadalmi osztályt. Még nagyobb vihart kavar Nierncewicz A követ megtérése (Powrót posla ) c. darabja. A jólismert két figura: a bajuszos szarmata és az elegáns, kozmopolita nemesifjú ütközéséből 77
