Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
lakoma" a fejedelem megbízatásából készült és a nemesség bűneit ábrázolja. A "Falusi jeleneteket" viszont kedvtelésből festette Römer. A fejedelem szeretné megtudni, hogy a bensőséges családi jelenet megfelel-e a valóságnak, és felkerekedik Römerrel a szomszédos faluba. Römer úgy véli, a fejedelem nem fogja megbánni, ha "alattvalóit egyszer nem, mint fejedelem, hanem mint ember veszi szemügyre" (II. felv. 5. jelenet). Az erdőben az öngyilkosságra készülő Röschenre bukkannak, de mivel ez bűn, Röschen arra kéri az idegent, hogy ölje meg őt. A fejedelem igent mond, de előbb meg akarja tudni az okokat. Alig fejezi be Röschen az elbeszélését, a fejedelem elküldi Römert, hogy vezesse színe elé Franzot. Ü maga pedig- Biederrel és Röschennel a kancellár kastélyába tér be. A városból hazatérő kancellár előreküldi Walthert, megtudakolni az idegen kilétét. A kastélyban a fejedelem, még mindig inkognitóban, elbújuk äz ajtó mögé. Walther letartóztatja Biedert és Röschent, hogy ezzel kényszerítse őket arra, amit zsarolással nem ért el. Közben a kancellár megbánja viselkedését. Franz és Römer is megérkezik. Bieder felfedi titkát: ő volt az előző kancellár, de megrágalmazták a fejedelem előtt és menekülnie kellett. Bieder újra kancellár lesz, az eddigi más hivatalt kap. Walthert évi 200 talléros kegydíjjal elbocsátják. (1796-ban a Berlini Nemzeti Színház14 ban egy fodrász 104 tallért keres egy évben.) A jegyesek összeházasodhatnak és Römer megörökíti a zárójelenetet. Ezen a darabon jól szemléltethetők annak a gondolkodási mintának a jegyei , amelyet a populáris dráma tömegesen terjesztett- a nemzeti színházi eszme ellenében, A közönség tetszésnyilvánítása még fel is erősíti ezt. A Oer Fürst als Mensc h különbsége, a francia forradalmi darabokhoz viszonyítva, a fejedelem szerepében jelentkezik különösen markánsan . 1. Jogkörüket kizárólag a hatalmasok kiszolgálói hágják és hághatják át. Röschen kétségbeesetten számol be az újcncozásról. A parasztok közelharcba keveredtek a "kegyetlen" emberekkel, akik elcipelték az ő Franzát. Röschen társadalomkritikát 60