Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

szást, A társulatok jöttek-mentek, a repertoár változott, telt az idő, de Zágráb még mindig nem rendelkezett állandó színházzal. Az illírek megpróbálták elérni, hogy ne németül és olaszul játsszanak a színpadokon; hála egy - a bécsi lottérián meggazdagodott - horvát pénzember bőkezűségének, megépítették a Városi Színházat, amely a mai Radifc téren áll. Itt suba alatt megpróbálták becsempészni a színpadra a horvát nyelvet: a német darabokban "guslar"-okat léptettek fel, akik horvátul énekeltek. 1840-ben döntő fordulatot hozott, hogy a városba érkezett a Novi Sad-i társulat, s itt maradtak egészen 1842-ig. E társulat előadásainak látogatása kezdetben csak a szegények időtöltése volt, azonban hamar a nemzeti nyelv diadalát hozták meg. A Novi Sad-i társulat körülbelül kétszáz előadást tartott Zágrábban, Ká rolyvárosban és Sziszeken, és sokkal többet tett a nemzeti kultúráért, mint a horvát nemzetgyűlés. A német nyelv azonban egészen 1860-ig erősen tartotta magát. Ekkor azonban egy kevéssé ismert színész, társai nevében is kijelentette, hogy ezentúl nem hangzik el több német szó a zágrábi színpadokon. így lett 1860 a Horvát Nemzeti Színház megalapításának dátuma. Az alapítók a nemzeti nyelv otthonává akarták tenni a színházat, s ettől a pillanattól kezdve beszélhetünk a nemzet öntudatára ébredéséről. Az elkövetkezendő esztendőkben a színház nemzetközi hírnévre tett szert. A jelenlegi színház építése tehát 1895-ben természetes folytatása volt a fiatal és ambiciózus Stevan Miletió erőfeszítésének, aki a zágrábi színházat a leghaladóbb gondolatok szerint vezette. Kialakította a repertoárt: játszották a világirodalom klasszikusait, a nemzeti és modern drámákat(a mai repertoár is az ő elképzeléseit követi); megalapította az Operát és a zágrábi balettet (1870). Bölcs igazgatása lehetővé tette a színészeknek, hogy számos klasszikus darabban játsszanak (Shakespeare, Goethe, Szophoklész, Dumas), nem hanyagolták el a nemzeti drámairodalmat, valamint meghívtak cseh, szerb és szlovén rendezőket. 30