Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
Lehet, hogy ebben az itteni becses közösségben a nemzeti színházak "legifjabb fivérét" képviselem. Ha nem fárasztom Önöket, szeretnék valamit elmondani nemzeti színházunk megszületésének körülményeiről . A nemzeti kultúrák egyéb ilyen reprezentánsainak létrejötte szempontjából ezek nem jellegzetesek. Jól tudjuk, hogy túlnyomó többségük esetében először a gondolat fogant meg, és csak ezt követően keresték megvalósításának módját. Ezt a gondolatot a nemzeti tudatban a felvilágosodás mindenkori hívei, a szlovák értelmiségiek legalább másfél évszázadon át éltették. Attól fogva, hogy maroknyi csoportjuk Pest-Budán látta a felépült nemzeti színházat, s amikor a nemzet életében a színház jelentőségéről odahaza azok beszéltek, akik Prágában vagy Bécsben folytatták tanulmányaikat, illetve azok, akik Pétervárról vagy Párizsból 'érkeztek vissza hosszú vándorlegényi vagy tanulmányútjaikról. Eleget tudtak, de semmire sem vállalkozhattak. Mert akkoriban ugyan voltak ilyen nemzetébresztőink, de nem voltak színházaink. Pozsonyban is először felépítették a színházat, és csak azután, hosszasan és bonyolultan kezdett benne kialakulni a Szlovák Nemzeti Színház. Más nemzeti kultúrákhoz képest ez nálunk jóval összetettebb volt. Tavaly megemlékeztünk annak az épületnek a centenáriumáról, amelynek elnevezése ma Szlovák Nemzeti Színház. Ennek helyén állt annak idején a Városi Színház, az 1776-ban épült Stadttheater. A városi krónika szerint, amelyből kiolvasható az is, hogy ebben a városban már a 17. század elején működött vándorszínészek társulata, a színházban német színtársulatok szerepeltek. Az épületet azonban 1884-ben biztonsági okokból lebontották, és rá egy évvel Helmer és Fellner, a két neves színházépítő tervrajzai alapján megkezdődött az új színház építése. A maié, ha eltekintünk az évszázad leforgása alatt az épület több rekonstrukciójától és korszerűsítésétől. Az épület homlokzatát Goethe, Vörösmarty, Katona, Liszt és Shakespeare mellszobraival díszítették. Nem egészen két év múlva, 1886 szeptemberében az épületen már ott volt a felirat: Városi Színház. Az ünnepi avatáskor először Jókai Mór proló22