Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

színházi együttesei nem tévesztendők össze a mindig is léte­ző, kedvtelésből létrehozott színjátszó csoportokkal. A két színházi forma különbségét hangsúlyozandó, Mihályi Gábor színházkritikus és esztéta a lengyel Grotowskira hivatkozva a "szegény színház" kifejezést használja az új jelenséggel kapcsolatban - utalva a fiatalok által létrehozott csopor­tok /Universitas, Orfeo, Szegedi Egyetemi Színpad, Arrabo­na, Manézs-Színpad) technikai és pénzügyi munkafeltételei­re. 4 Ez a színházi mozgalom más művészeti ágak, pl. a kép­zőművészet, a film megújulásával párhuzamosan bontakozott ki Ezeknek a mozgalmaknak a 18-25 év közötti fiatalok, első­sorban az egyetemi, főiskolai diákság volt a hordozója. A megváltozott kultúrpolitika nyomán a 60-as években ennek a generációnak alapélménye lett a világ megismerésének jelen­tős kiszélesedése. Az 50-es évek tiltásai után a szellemi éhségnek, s az elmulasztottak bepótlásának igénye eddig nem tapasztalt méreteket öltött. Ebben a periódusban ismerhette meg az ifjúság a polgári kultúra legjobb eredményeit és a szocialista kultúra korábban tiltott, avantgárd törekvéseit. Nyitottságuk, a tartalmi és formai új iránti fogékonyságuk révén az új színházi csoportosulások úttörő tevékenységet fejtettek ki a különböző egyetemi, főiskolai klubokban. Ök voltak azok, akik a hivatalos színház által még mindig nem akceptált modern drámai irányzatokat, pl. a nyugat- és ke­let-európai abszurdot, groteszket felfedezték. Új színházi módszereket, modelleket próbáltak ki: tanultak Grotowski rituális, Brecht intellektuális, elidegenítő színházától, merítettek a 'proletkult' és a diákszínjátszás ősi hagyomá­nyából. Ezek a színházi csoportok nyugodtan kísérletezhettek, hiszen volt igényes, nyitott, a színjátszókhoz hasonlóan gondolkozó közönségük. így a magyar színházi életben ebben az időben valami új jött létre, de egyértelműen a hivatalos színházon kívül. A megújulás első jelei a hivatalos színházakban: a kaposvár i, szolnoki és kecskeméti műhelyek létrejötte 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom