Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

padra szólították. Kétségtelen, hogy a társulat tagjai között a legígérete­sebb tehetség Simonyi Mária (Móricz későbbi felesége) volt. Az Országos Színiakadémia elvégzése után Beöthy Lászlót ­aki jelen volt a vizsgaelőadáson - három évre, emelkedő gá­zsival szerződtette a Magyar Színházhoz. Sikerrel mutatko­zott be Schnitzler Az élet szav a c. drámájában, ezután azon­ban nem kapott nagyobb szerepeket. Emiatt nem is volt nehéz az Új Színpadhoz csábítani. Mint a Színházi Hét írja: "a Magyar Színházban sok a fiatal színésznő és minden tehetséget nem 3 7 tud érdeme és ambíciója szerint foglalkoztatni". " Sikerrel szerepelt viszont Feld Irén "Kamarajátékok" -előadásain. A világháború után visszakerült a Magyar Színházhoz, majd leg­nagyobb sikerét ismét Bárdosnál aratja Romain Rolland Szere­lem és Halál játék a c. színművében, a Belvárosi Színházban, 1925-ben. A fentieken kívül kisebb-nagyobb szerepekben szerepelt még Havas Ernő, Darvas Ernő s a később szerződött Hajdú An­tal és Benedikt Ilus. Kisebb epizódalakítások mellett ügyelő­ként dolgozott a színházban Erődi Jenő , aki később a színé­szet lexikográfiájával is foglalkozott, s részt vett a Magyar Színművészeti Lexikon szerkesztésében is. Műszaki főnökként Szilágyi Gyulát szerződtette az igazgató. A megnyitó előadás Bár a sajtó február végi nyitásról írt, az átalakítási és berendezési munkák elhúzódása miatt március elejére kellett halasztani a megnyitót. Emellett a különféle engedélyek be­szerzése is nehézségekbe ütközött , főként a túl'szigorú tűz­rendészeti előírások miatt kellett hadakozni. A tűzoltóság mindig is soknak találta a nézőtéren elhelyezett "ülőalkalma­tosságok" számát, ellentétben az igazgatóval, aki viszont természetesen kevesellte. Végül 1912. március 13-án megtarthatták az első előadást. A Népszava hangsúlyozta, milyen egyszerűen és könnyen közelít­157

Next

/
Oldalképek
Tartalom