Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

művészethez való viszonylagosságát hangsúlyozzuk és kettőjük kölcsönhatását vizsgáljuk. JEGYZETEK 1. Bécsy Tamás: Egy színházelmélet alapvonalai

, Bp. 1985.27 (Színházelméleti Füzetek 13.) 2. Hegedűs Géza - Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világába

n, Bp. 1973. 9. 3 . Bécsy i . n . 31. 4. El Publico, 1987. 50.sz. 5. Almási Miklós: Maszk és tükö

r, Bp. 1966. 113. 6. Giorgio Strehler: Az emberi színházér

t, Bp. 1982. 168. 7. George Steiner: A tragédia halál

a, Bp. 1971. 105. 8. The New York Times Magazine, 1987. l.sz. 9. Peter Brook: A színház maga a mozgá

s, in: Sipario, 1985. 449 . sz. KOTTE, ANDREAS (Berlin) A VILÁG NEM SZÍNHÁZ (Az ünnep és a teátrális cselekvés specifikumai) Több történelmi és mai cselekménysor létezik, amelyet többé vagy kevésbé metaforikusán "színháznak" nevezünk, pl. a fejedelmek bevonulását, a nyilvános kivégzéseket, a liturgikus szertartásokat, a felvonulásokat, bizonyos ünnepeket és ünnepélyeket, de feltűnő önkifejezési cselekvéseket is. Ha tudományosan vizsgáljuk ezt a metaforikus szóhasználatot, meglepődve állapítjuk meg, hogy az elnevezés nem önkényes, hanem a jelenségek strukturális hasonlóságán alapul. Ezért elemzésükhöz ismérveket kell kidolgoznunk, amelyek ilyen cselekvés-struktúrák leíró összehasonlítását és így színházelméleti értékelését is lehetővé teszik. ítélet csak en128