Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Paulay Lajos: Paulay Ede és több Nemzeti Színház-i tag szabadkőműves munkássága
voltak kapcsolatai a Nemzeti Színházzal. Paulay Ede /1836-1894, NSz.: 1863./ 1874 októberében jelentkezett a Corvinba, Káldy ajánlására 1875. január 9-én vették fel "inastanono n-nak /l-es fokozatra/, áprilia 17-án lett "legény" /2-ea fokozat/ ás október 23-án avatták "mester"-ré /3-aa fokozat/. November 6-án a páholy "szónokává" választották meg. A páholyokat irányító "kaptalan"-ba 1877. máicJusában ikerült, mint azövetaégl tanécstag. Mint már azó volt róla, itt működött együtt Podmaniczky nemzeti színházi intendánssal. Május 6-án nyerte al a 18-as tiszti fokozatot éa ugyancsak 1877-ben, november 6-án választották meg a Corvin-páholy vezetőjévé, "főmeaterévé". Erről a tisztségéről már 1878. március 16-án lemondott, színházigazgatói és egyéb elfoglaltságára való hivatkozással. 1879. novemberében még vállalta az Irodalmi Bizottaág tagságát, decemberében felmerült a második legmagasabb, 30-as tiszti fokozatra való emelés, de a döntést fél évre felfüggesztették, talán mert hiányolták a páholyban. Ezt levélben ki is fejezték 1883-ban, gratulálva Az ember tragédiája sikeres szinrehozatálához. Az új Szimbolikus Nagypáholy azután minden páholyban megszüntette a 3-nál magasabb fokozatokat. Végül ia haláláig fenntartotta szabadkőműves tagságát a Corvin páholyban, fizetve a tagaági dijakat. 7 "^ 7 ' A Corvin-páholy nemzeti színházi azinéaz-aorozatának utolaó kát tagját már Paulay Ede ajánlotta felvételre Káldy val együtt. Halmi /Sztarlll/ Perenc et, a Nemzeti Szinház azinóazát /1850-1883, NSz.: 1870./ - aki Paulay Ede szerint nagy űrt hagyott maga után korai halálával -, Nádayhoz hasonlóan, nehezen sikerült felvétetni. A "könnyelmű és könnyen gondolkodó" kifogással azemben Paulay Ede megvédi: "már nem könnyelmű!". Megmaradt az a levél, melyben a szeretett szinász-tanitvány éa kéaőbbi jóbarát: Négy Imre /1848-1893, NSz.:1870./ kérte segítségét mesterétől, hogy ő is szabadkőműves lehessen. Paulay Ede meleg baráti hangon pártfogolta szinész-büszkeségét: az első magyar Faustot, Csongort, Ádámot, későbbi rendező és szinitanodai tanár társát: "... e levél iróját, mint becsületes tiszta jellemet, minden jó és nemes iránt fogékonysággal biró egyént ismerem: meg vagyok győződve arról, hogy szövetségünk ás páholyunk szorgalmáé, lelkesülni tudó, áldozatkéss tagot nyer benne és azért legjobb lelkiismeretem szerint ajánlom ás érte - szorosabb Ismeretségünk alapján - a kezességet elvállalom". Nagy Imre levelében meg is említette, hogy gondolkodásával éa nézetével rokon szabadkőművesség eszméje többször felmerült köztük társalgás közben. 7 ' 8 '' Egyéb-
