Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Pór Anna: Reformkor a karzat felől /Balog István szinműfordításaiból/

ipari - kereskedelmi - társadalmi vivmányai iránt. Ennek a "modell" keresésnek mintegy primitív lecsapódását látjuk viszont Balog mesterembereinél is. Bányai leányának kérője Párizsból hazatért iparos; onnét hoz mesterséget, kultúrát. Amerika, mint az antialkoholizraus, a józan "mértékletesség" hazája, Anglia pedig mint a fejlettebb munkaszervezés példája kerül szóba. A nyugati polgárosodás felé tekintenek, de még félig benne élnek a paraszti életformában. Feleségeik zöldséget termesztenek és csirkét visznek a piacra. A félig iparos, félig mezőgazdasági termelésből élő, lassan polgárosodó vá/36/ ros , a több nemzetiségű állam alsóbb rétegeinek politikai érdeklődéséről, judiciumának fokáról festett gúnyrajz dokumentumszerű híradás e korabeli magyar társadalom mélyén feszülő ellentétekről, a társadalom belső mozgásáról. A darab fogadtatásához kapcsolódó adatok a különböző műveltségű társadalmi rétegek Ízléséről, egyszersmind a korabeli szinházi kritika szintjéről is hirt adnak. A Honművész 1839. december 1-én /99.sz. 773.1./ ismerteti, hogy "Pesten nov. 26-án Éder Lujza k. javára bérletszünéssel adatott a' apolitikus csizmadia^ bohózat 3. felv. dalokkal /Különféle operákból Kaczér úr által szerkesztve/ és gyalogoaok vágtató tánczával /Kolosánszky úr betanítása szerint/. E» régi korszak szüleménye első felvonásban kissé untatott, a többi jóformán mulattatá a szép számú közönséget." /Aláirás nélkül./ A helyzet nyilvánvaló: a darab indítását az igényesebb néző kissé elavultnak érezte, marosak azért is, mert az eredeti holbergi darab első felvonásának csattanója, az egész politikai szatira remek exponálása, a hires "collegium politicum" Balognál már eleve az eredeti politikai mondanivaló nélkül került átírásra, de még a megmaradt találó politikai aktualizálásokat is - mint láttuk - jócskán kihúzta a cenzúra; igy valóban elég semmitmondó lapos kis expozició maradt meg belőle. Ezek után érthető módon csak a darab második része, Balog saját leleménye: a daloa, táncos beiktatási ünnepség, a népi revü lehetett mulattató. Nem sok maradt a politikai szatírából. - De igy is közönséget vonzott, és akiknek irták, azoknak csakugyan tetszett. Rövidesen december 1-én meg is ismételték, amikor <ç A politikus csizmadia % nagy számú közönség előtt sikerrel ismételtetett." /Honra. dec. 5. 97.sz./ - Alig egy hónap múlva viszont a január 13-i előadásról ugyanez a lap lesújtóan nyilatkozik: "Egy Ízetlen sületlenségekből összefércelt vásári mü, melly kacajt gerjeszteni, még ilyenek kedvelőinél is 62