Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Pór Anna: Reformkor a karzat felől /Balog István szinműfordításaiból/
nyét, hogy az őket érintő ügyek intézésében résztvehessenek, - Hasonló antidemokratikus előjellel mutatta be a darabot Goethe a weimeri udvari színházban, még sokkal korábban, 1792-ben, amikor a francia forradalom első hatásai észlelhetők lettek Németországban. /19/ Hazánkban Holberg színmüveit már a 18. század végétől kezdik fordítani és játszani. Plautusszal és Molière-rel váltakozva jelennek meg az iskolai színjátszás számára forditott klasszikus és átdolgozott vígjátékok között. A Politikus csizmadia 1793-ban kerül fordításra, majd ezt követően a hivatásos játékszínen előadásra 7 ^^ 7 Ez a forditás elveszett, de a darab ettől kezdve közkedvelt/21/ ségnek örvendett' , ós Balog István naplójának tanúsága szerint 1820-tól kezdve állandóan játszott müsordarabja a vándortársulat/22/ nak is. Nem tudjuk, milyen formában adták abban az időben, mert jelenleg csak az 1839-es cenzúrázott súgókönyv áll rendelke/23/ zásünkre. Ez a számtalan bejegyzéssel, áthúzással módosított - tehát sokat szolgált - súgókönyv arról tudósít, miként aktualizálta a száz év előtti Dániában irt szatírát a közönségét jól ismerő Balog, másfelől pedig arról is hirt ad, hogy milyen mértékben keresztezte a törekvést az éber cenzúra. Az elsárgult, szaggatott lapokról igy kelnek életre a reformkor izgalmas politikai, társadalmi kérdései a karzat szemszögéből nézve. Milyen aktualitása lehetett a különös sorsú szstirának a reformkori Pest-Budán? A legszembetűnőbb változtatás a holbergi alapgondolat módosulása: Balog eleve nem annyira a kisember politizálását, mint inkább általában az áltudóskodást, felfuvalkodott nagyképűsködést állítja pellengérre. Ezzel a változtatással nem is hamisította meg teljesen Holberg szatíráját, hiszen csakugyan jellegzetesen holbergi gondolet a magasabb osztályba felkapaszkodni vágyó parvenüsködés, a megemésztetlen tudománnyal való hencegés kigúnyolása. Ez a mértéktartó racionalizmusból fakadó erkölcsi alapállás: ne akarjunk másnak látszani, mint amik vagyunk, úgyszólván alapgondolatként vonul végig Holberg egész munkásságán. Ugyanekkor Balog átdolgozásában sem hiányzik teljességgel a címben la megfogalmazott politizálás; csak éppen a központi gondolatból, a népképviselet problémájából hangsúlytalan mellókzöngévé, a hazai eseményekre célozgató ós végül jobbára a cenzúra áldozatául esett "bemondásokká" vékonyodott. 1 Balog az eredeti darab műfaját és szerkezetét is megváltoztatta Egyfelől a cselekményt tömöritve az öt felvonást háromra vonta ösz53
