Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Fried István: A végzettragédia magyar vége
1969. 52-53. 25. / Uo. 89. 26. / Elisabeth Prenzel: Stoffe der Weltliteratur. Stuttgart 1976. 235-238. 27. / Horváth János: i.m. 105. 28. / Vörösmarty: i.m. 72, 170, 232. 29. / Uo. 167. 30. / Honművész 1836. 527. 31. / Uo. 448, 678, 765, 782 /Kolozsvári ós ungvári előadások/ 32. / Rajzolatok 1836. 303-304. 33. / X. et Comp.: Kritikai töredékek. Uo. 54-55, 62-64. /X. et Comp. = Hazucha Perenc. Vö.: Solt Andor: Első színikritikusaink. ItK 1971. 128-147./ 34. / ...cs: Szinészet. Rajzolatok 1836. 608. 35. / A Tóth Lőrinc Ekebontó Borbálájáról irt kritikában: Uo. 613. 36 Uo. 246. 37. / A 33. sz. jegyzetben i.m. Garay előbb Csáb elmet adta müvének, a színpadon A jósige cimen is játszották. A Garay-monográfusok Ítélete eltérő: Jeney János. Garay János. Bp. 1932. Vörösmarty "iskolájához" sorolja a szinraüiró Garayt, e müve a görög /!/ végzettragédiára emlékeztet. /25-26./ Tornai János: Garay János költészetének forrásai. Bp. 1933. az Árbocz forrásvidékét keresi, és meggyőző, valamint nagyon kevéssé meggyőző szövegpárhuzamokkal igyekszik a hatásokat földeríteni. A történetírók közül Engel János Keresztély müvéből merített - szerinte - Garay, majd a lehetséges ihletők között sorolja föl Victor Hugo, Poe Eugéniát, Waiblinger-Raupach kortársak által emiitett Raphaeláját, Shakespeare-t, Katona Józsefet és Kisfaludy Sándort. 38. / Minthogy fő célunk a végzettragédia magyar kimúlásának histórikuma volt, igy mellőztük például Eötvös József: Boszu cimü szinmüvének elemzését, pedig a végzetfelfogások érdekes változatai kerülnek elő az egyes szereplők tirádáiban. Ám a középpontban a bosszú áll, s csak a szinmü végén tudjuk meg, hogy apa leányát vette erőszakosan feleségül, majd gyilkolta meg féltékenységében. Az előtörténet igy csatt lóként, a bosszú okaként és lelepleződésekor derül ki, s az, hogy az intrikus miként szőtte az események szálait. Ugyancsak nem foglalkoztunk a végzettragédia nem egészen eredeti magyar teoretikusával és drámaírójával, Pogarasi Nagy Pállal, aki A véres örökság
