Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Paulay Lajos: Paulay Ede és több Nemzeti Színház-i tag szabadkőműves munkássága

Végül lássunk néhány példát arra, hogyan érvényesültek a sza­badkőmüvea elvek Paulay Ede, kortáraai, illetve utódai civil éle­tében. Az egyik Galilei szellemével kapcsolatos. Nevét viaelte egy páholy éa Galilei-kört alapított ós a Martinovica polgári radiká­lia elvű páhollyal együtt anyagilag ia támogatta 1908-tól 1919-ig. A Galilei-kör fiataljai tanítás és tanulás útján a természettudo­mányos világnézet terjesztéséért és a vallási, faji, osztály-elői­téletek ellen indultak harcba az elmaradottság felszámolása céljá­ból. Paulay Ede lefordította, 1869-ben a Nemzeti Színházban előa­dásra segítette a francia Ponsard Galilei drámáját, melyben rajta kivül még öt leendő szabadkőműves szinész: teleki, Náday, Nagy Imre, Szerdahelyi, Szigeti Imre játszottak. A forradalmár zseni drámája olvasva is felkeltette sokak érdeklődését azzal, hogy 1872-ben a haladó szellemű Kisfaludy Társaság pártoló tagjai között illet­ménykötetként szétosztotta és e könyv 1873-ban meg is jelent. Egy másik példa az egyik szabadkőműves cél, a vallási és nemzetiségi előítéletek gyakorlati felszámolására: a szabadkőműves társ Paragó Ödön szerint a Nemzeti Szinház szerződtette az első zsidó szinészt, Paludi Antalt Paulay Ede igazgatósága alatt. Az általa felsorolt zsidó szinész közül szabadkőműves volt: Gál Gyula, Tapolczai Dezső, Szilágyi Vilmos, Beregi Oszkár, Janovich Jenő, Gellért Lajos, Törzs Jenő, Kálmán Oszkár - és a Paulay Ede által 1883-ban színre hozott Az ember tragédiáján ak három "főangyala": Paulay Edéné Adorján Berta, Páy Szeréna és G, Csillag /Stern/ Teréz, Erre a szereposz­tásra fel is figyelt a korabeli sajtó. Egyébként Paulay Ede máso­dik feleségének átkeresztelkedésénél Prielle Kornélia és Vízvári Gyula keresztszülőként, házasságkötésüknél Bercsényi Béla tanúként működött közre. Paulay Ede sógora: Adorján /VVeisz/ Sándor újságiró, fordító a Könyves Kálmán páholyban működött mint szabadkőműves. Egyébként az utóbbi páhollyal összefüggésben alakult 1921-ben a Cobden Szövetség által kiadott füzeteiben munkatársként szerepelt Hevesi Sándor, Paulay Ede nagy utódja, valamint Karinthy irigy es és Thomas Mann. Paulay Ede mindennapi életében Is az önzetlen ember­szeretet, mások sikerhez segitése jellemezte személyiségét, a szak­mai tökéletesedés és az együttes teljesítmény művészi színvonalá­nak emelése lebegett munkacélként a szeme előtt. "Alig emlékszem reá, hogy nekem is voltak szinpadi sikereim - mondogatta Paulay Ede - annyira megszoktam már, hogy másokéiért dolgozzam". A Nemzeti Szinház Paulay vezette "aranykorának" méltató! együttesteremtő szakmai tekintélyét emelték ki, és hogy szigorúsága ellenére is

Next

/
Oldalképek
Tartalom