Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Gyárfás Ágnes: Magyarul kidolgoztatott Bárány Péter által" /Bárány Péter két drámamagyarítása/
azt sem, hogy milyen nyelven irja a müvet. Bárány Péter megmaradt kéziratán a beígért dátum megegyezik; április vége, április 28-a. Hogy fordításról, átírásról, magyarításról van-e szó, nehéz eldönteni, mert Werthes életrajziról a müvet nem emiitik és a német nyelvű biográfiák sem sorolják fel kiadott müvei vagy kéziratai között. Nem érhet a következetlenség vádja, ha Bárány Péterre hagyatkozunk mondván: magyarul kidolgoztatott Bárány Péter által. Heinrich Gusztáv Werthes első alapos elemzője a Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratot nem olvasta, véleményére tehát nem hivat/16/ kőzhetünk. Bayer József magyar drámatörténetében említi a müvet, de nem ismeri. Nyiri Erzsébet 1939-ben irt Werthes tanulmányában eredeti Werthes műként fogadja el, de nem keresi kiadott vagy /17 / kiadatlan müvei között a kéziratot. Nem foglalkoznak a drámával a Mátyás király életének és korának irodalmi vetületét elemző szakírók sem. 7187 A Széchényi Könyvtár Kézirattárát feldolgozó Berlász Jenő figyelt fel elsőként a drámára a Miller-féle katalógus bemutatásakor, s a kézirattár legértékesebb darabjai között emliti.' 3/ Kerényi Perenc szerint a régi magyar szinházi gyakorlatban a magyarítás általános jelenség volt és "mankóul szolgált a fogyatékos mesterségbeli tudás elleplezóséhez", valamint a tehetségesek számára lehetőséget adott "némi eredetiség" felvillantásához.' 207 Bárány Péter esetében eredetinek a raü filozófiáját tekinthetjük, mi/21/ vei Werthes egész életmüve hiányolja ezt a kategóriát. A kézirat egy példányát Széchényi Perenc megvásárolta 15 forintért 1791-ben. A leltárkönyv szerzők számára fenntartott rubrikájá/22/ ban a Bárány Petri név olvasható. Miről szól a dráma? Heltai Gáspár krónikájában és Bonfini Rerum Ungaricurn ában leirt iskolaterv képezi a cselekmény hátterét. Mátyás király 40.OOO főre tervezett iskolája történelmi epizód. A cselekmény: a terv elfogadtatása a rendekkel. /Mátyás király az iskolából valójában megváló* sitott annyit, amennyi a várban lévő Domonkos rendi kolostorban elfért. 1477-ben állította fel "tudományos egyetemét" és haláláig virágoztatta./ A darabban a király Melapastára, olasz titkárára bizta a terv ismertetését a nemzettel és azt is, hogy hivja össze őket, hadd vitázzanak felette és ha tetszik, szavazzák meg a tervezetet. Ha nem
