Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982
ka a 60-as években a szocialista szemlélet hiányát ostorozta, a 70-es évtizedben viszont jövőtlenül, az "ez van" gesztusával nyúl a kispolgáriság témájához. Almási kiemeli a 70-es évek els5 felének elemzésekor, hogy a konfliktusok bagetelllzálódnek, kis ügyek állnak el5 jellemző élettényként, a társadalmi változások, politikai frontvonalak jelzése fölé kerülnek ezek a kis ügyek. Sziládi ugyanekkor azt állitja, hogy a jelenkort a maga közvetlenségében vállald drámák eltűnte után a fedezetlenül maradt társadalmi funkolőt vállalta fel a vígjáték. A kettő együtt igaz. A 70-es évek mai tárgyú drámája épp a privatizálódást reagálja le. A hétköznapiság kritikáját adja • Tehát nem annyira kispolgáraág-ostorozás ez, mint a banalitásokban elvesző, korlátolt típusok felvonultatása, ezeknek a figuráknak szellemi-erkölcsi leértékelése, ki gúnyol ás a is. Így lehetett az Adáshiba , egy kispolgári família tévénézésének, vacsorázásának, semmitmondásának története korszakjellemzővé, ezért nevezhették a korszak adekvát vigjáték-szatira ötvözetének ' ^ 2 ^* Az Adás hiba, legalább olyan erős meghatározója a 70-es évtizednek, mint Örkény, csak más irányban. A darabot a közönség és kritika csaknem osztatlan örömmel, de nem vita nélküli tetszéssel fogadta. Hiteles vígjátéki groteszkként üdvözlik^-^, fegyverténynek, a magyar dráma fordulópontjának látde ^ermann István szerint a tévékészülék színpadra vitelének dramaturgiai ötleténél nem hoz több újdonságot, érdekességet^^ Az Adáshiba alapmotívuma a közöny. Az ábrázolás módszere itt is /mint később Gyurkovlcanál/ Csehov egymás mellé beszélő monológjainak alkalmazása, az elidegenedés gondolatának vulgarizált megjelentetése, valamint a közöny adekvát rétegének, a kispolgárságnak ironizált megjelenítése. Olcsó, kisszerű eseményeket, voltaképpeni eseménytelensé get látunk. Ez az eseménytelenség sztereotip gondolatokban, szteterotip cselekvésekben jelenik meg. A társadalmi státusz szerinti cselekvés lecsupaszitottsága, egyéniségmentessége, a társadalmi státusz megszabta szerepek gondolkodásmentes felöltése jellemzi a Bódog család egymásra nem figyelő tagjait. A gyereknek "Így kell" viselkednie, az élethez "kellenek"a hagyományok, csak éppen a rituális születésnapi cigarettakinálás a legteljesebb mértékben üres hagyomány. Valamennyi előadás küzdött Kmberfi alakjával^^; vagy Krisztusjellegét, vagy mai hippi mivoltát emelték ki, a kritikák pedig szinte egyöntetűen megoldatlan figurának, vagy feleslegesnek nevezték/-^ Emberfi csakis a tévével párhuzamosan értelmezhető. Az alaknak csak
