Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982
nemcsak a reakciósoknak, de e szocialista erkölcsöt rosszul értelme zőknek is szükségest ennek jó példája a Különleges világnap és az Esküvő Zsendája, akinek merevságén éppúgy túljár az idő - azaz a fiatalok régi oaztályellenségeskedésére fittyet hányó szerelme és felszabadultságe, mint ez épitószprofesszor úri előítéletein. A megtérés, megjavulás erkölcsileg ham eléggé fejlett embereket la érinthet. A Mindent a mamáért sugallata körülbelül úgy foglalható össze, hogy a rosszak megjavulnak, a szűkölködők nem szűkölködnek többé, a haragvók kibékülnek, a szerelmesek pedig boldogén élnek, mi g meg nem halnak. A derék munkásözvegy düledező házban lakik füstölgő tűzhelyen főzi az ebédját, három gyermeke fikarcnyit sem törődik vele. im a furfangos szomszéd suszter rábeszéli ifjú újságíró berátját, hogy Írjon leleplező cikket a gyermeki hálátlanéágáról. A leleplező cikkből dicsérő lelkendező, elérzékenyült cikk lesz a gyermeki jóa ágról. Ez - no meg egy kevés főnöki odahat ás meggyőzi Láng Lajost, a hálátlan gyermeket, hogy meg kell felelnie e hírnévnek, a rábeszéli testvéreit anyjuk támogatására. Mivel ez öreg suszter még egy TV-riportct is beigér, e gyerekek saját jóságuktól meghatva rendbeteszik anyjuk életét. Az újságíró feleségül veszi a legkisebb leányt, aőt a suszter is kibékül Kanadában élő de ott is becsületesen dolgozó - fiával. Hogy az aszkézis is boldogíthat, arról az Élni tudni kell cimü Kállai látván vígjáték győzte meg a kételkedőket! Kertes Antal, a tehetséges olajkutató mérnök nem érvényesülvén találmányával, elvonult egy dunántúli faluba müanyagfelvédő-gyártó kisiparosnak, a mesés gazdagságban, gondtalanul éli világát. Mígnem egy némileg erőszakos ifjú riporternő ki nem nyomozza, hogy a disszidensnek hitt Kertes találmányát Ausztráliában megvalósították. Sok bonyodalom és félreértés után természetesen egymásba szeretnek, és Kertes otthagyva minden jómódot, visszatér csekélyke fix fizetéséhez és tudományos munkájához. A személyi kultusz meghaladásának jószerivel egyetlen kísérlete az Egérút gúnyolódása a fontos beosztásban tevékenykedő főnökét rajongva tisztelő, annak beszédmódorát, mondásait majmoló sofőrön. Ezt az ájult tiszteletet - amire egyébként maga a bálványozott főnök a legkevésbé sem tert igényt - kispolgáriságnak, merevségnek bélyegzi e darab, a fő hangsúlyt azonban a szerelmi bonyodalom kapja, ez a problematika tehát háttérbe szorul. Az Egérút egyik igen hálás szerepe Tóni nénié, az életvidám idős hölgyé, aki a külföldön élő, ifjúkori szerelmeitől kepott rendszeres és busás támogatásból 48