Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982
A "vigszloházi stilus" meghatározó szerepet A bulvárba gyományt követő, nem alapvető kérdésekkel szembenéző dráma termés színpadi megfelelője a "vígszínház! stilus 1 *. Ez s sokat, sokféle hangsúllyal emlegetett formanyelv nem kötődik egy színházhoz, inkább szemléletet jelent. A vigazinházl stílust jellemző jegyek közül itt esek néhány, a vígjátékot érintő szempontról lehet szó. Azok a drámai és színházi hagyományok, melyek as általános magyar színházi köznyelvet meghatározták* a S z igIige t 1-C s iky atllusvonulat, illetve a "jól megosinált darabok", éa ezek magyar változata, a Molnár Fereno-i dramaturgia. A magyar polgári közönság igénye a azlnpaddal szemben nem a gondolkodtatás, az alapvető létproblémák vagy társadalmi kérdések feszegetáse, hanem a gondűző este, a mindennapi élet nehézségeire adott recept, az enekdota, az "életszagú", vagy az életproblémákból teljesen kikaposoló /revü, atb./ színház. Ennek az igénynek - koronként változó gesztusrendszere dacára - alapvető állandóságát a hamvukba holt avantgárdé kísérletek, ez elvetélt áttörési kísérletek jelzik. Az Ibsenből, a naturalizmusból, s francia bohózatból, a magyar anekdota-humorból gyúrt színpadi ideál sértetlenül élte túl as 50-es évek vákuumát éa a 60-as évek elején a szocialista szalonvigjáték zökkenőmentesen foglalta el régi helyét s közönság szeretetében. A színpadi humor ebben a drámai mintában kétféle lehet. Egyrészt azellemességt könnyed társalgási csevegés, kulturált "elbeszélgetés" s mindennapok furo aa a ágairól. Ez a mindennapi humor nagyban ápit a közönság helyzetismeretérej azokat a azltuáoiókat, figurákat szurkálja meg, amelyekkel a néző e boltban, a villamoson, rokonai, ellenségei között számtalanszor találkozik. Zsumalisztikus jellegű, egy ez egyben átveszi az élet közegát, ehelyett, hogy önálló drámai közeget teremtene. Ez a humor, természetéből következően, nagyrészt verbálist gegek, ötletek éltetik. A "bemondások" vagy jellem híján karakterizálnak egy figurát /az Enyhítő körülmény oimü Tabi vígjáték bugyuta rendőrtizedeaének lehetőséget ad a közönség kegyelnek elnyerésére az a visszatérő mondása, miszerint "Majd kiderül, Ha kiderül"/} vagy szellemes rlposztok; vagy pedig s kabarépoénok mechanizmusa szerint kacsintanak öaase a nézőveit "merész" politikai célzásokkal ejtik jólesően bizsergető ámulatba, illetve szexuális kétértelműségekkel mozgatják meg a fantáziáját. A gegek "eladásához" viszont a azlnészegyéniség népszerűsége el-
