Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Gerold László: Vajdasági magyar dráma és színjátszás /1957-1982/
dát. a Biedermann es a gyuj toga tóka t meg a Koldusoperá t, a Dühöngő ifjúság ot és az Irma, te édes t. Különösen jelenétkomponáló képessége tünt ki, s később épp ez mutatta meg rendezéseinek sablonossá válását is. Évek óta alig rendez, Petakivel együtt főiskolai tanár, A megújulni már nem tudó Virág Mihály helyébe e Belgrádban végzett Szabó István /1937-1934/ lépett, Ő egy másfajta, a hetvenes évek modernizmusának figyelője és közvetítője volt. Különösen a paraboladrámákat értette színpadra állítani / Angyal szállt le Babilonba , a Negyven gazfickó és egy ma született bárány/ , de volt vénája a bohózatokhoz is, rengeteg ötlettel vitte közönség elé a Felfuvalkodott tökfej cimü Sterija-vigjátékot s Tamási népi játékát, az Énekes madar at. Tehetségét igazolták a Blöse úrék mindenkinek tertoznak . az Antigoné , vagy a Godot-ra várva , amit Újvidéken rendezett. Szakmai biztonsága mellől azonban hiányzott az a szikra, amely merészebb vállalkozásokra gyújtotta volna. Szabó István halálával nincs olyan rendezője a vajdasági színjátszásnak, aki meghatározó erővel és jelenléttel rendelkezne. A szabadkai szinházalapitás jelzett körülményeiből nem nehéz kitalálni, hogy képzett szinészek szinte nem voltak a társulatban. Néhányan /Sántha Sándor, Kunyi Mihály/ a háború előtt vidéki társulatok tagjai voltak, néhányan felléptek a nagymúltú és jelentőségű szebadkai Népkörben időnként előadásokat tartó amatőregyüttesben, legtöbben viszont vidéken raükedvelősködtek vagy még sohasem léptek színpadra. A több mint ötven jelentkező közül választották ki az állandó magyar szinház tagjait, azokat, akik nemcsak az indulás minden terhét vállukra vették, hanem akik közül többen évtizedekig a szabadkai népszinház társulatát jelentették. A vejdasági magyar színészet legmarkánsabb egyénisége Petaki László, a legtöbb szerep alakitója, többek között Lucifer, Bánk, Bicska Maxi, Romulus, James Tyrone, vitéz Urban Oliver / Léda/ . Leone Glembay, Higgins professzor, John Proctor, Mandera tiszteletes, Acdak, Szerebrjakov, Zsigmond király tolmácsolója, aki Tóth Perenc Jób jának címszerepéért Sterijadijat kapott. Pő jellemzője a pontos, árnyalt lélektanilag hiteles jellemábrázolás. Mellette Szabó István /1910/, Szabó Cseh Mária/1916/ - újabban Karna Margit /1931/ - váltak biztos tagjaivá a társulatnak, s a korán elhunyt Perenczy Ibolye /1915-1960/, aki a két háború közötti magyar polgári színjátszó iskola nagy tehetségű folytatója volt, Vivie a Warrenné mesterségéb en. Szederváry Kamilla Csiky Prolet árok jában. Annie a Játék a kastélyb an, címszereplő a C end Idá ban Marianne a Deliláb an. Kleia A róka és a szőlőben.
