Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)
Gerold László: Vajdasági magyar dráma és színjátszás /1957-1982/
Csehov-egyfelvonás os, s ezzel a műsorváltozással szinte egyenértékű, hogy nemcsak a mükedvelés erős központjaiban, hanem isten háta mögötti kis helyeken is életre kel az amatőrmozgalom. Egyetlen évben a létező 110 magyar nyelvű színjátszó csoport 91 különféle szemlén lép fel. A tömegesség valóban csodás, s tartozéka annak az általános kulturális helyzetnek, amely jellemzője a kornak. S amelyben a központi szerepet a nemrég alakult hivatásos társulat kap. A szabadkaiak számára egyáltalán nem jelentett könnyű feledatot a rájuk háruló főszerep. Mert ahogy a szinház rövid életű, mindössze két számot megélt kiadványa, a Színpad bevezetőirásában olvasható: "Az a néhány szinész, aki ekkor /a/ hivatásos színjátszást művelte, maga is alig hagyta el /?/ az általános műkedvelő szinvonelet, a kifejezés, a megjelenítés legelemibb eszközeivel, formai zavarokkal kellett megküzdeni". Vagyis: hiába volt Szabadkának, s az egész vidéknek majd másfél évszázados színjátszói múltja, hagyománya, ha saját színészei lényegében sohesem voltak. Ekkor sem, emikor végre saját, önálló társulata lett az itteni magyer ejkú lekosságnak. A változás hozta kihívással viszont szembe kellett nézni. Nemcsak szükség, kötelesség is volt vállalni a feladatokat. Profi színházzá kellett lenni, akkor, amikor a társadalom elvárásai is nagyobbak voltak a színházzal szemben, mint talán bármikor előtte vagy utána. Nemcsak színvonalas előadást kellett estéről estére közönség elé vinni, de szinészstúdiób8n kellett tanulni, üzemet látogatni, népnevelni azoknak, akik idejük legnagyobb részét önneveléssel ós önképzéssel voltak kénytelenek tölteni. Sztanyiszlavszkij elveire épülő realista színjátszást kellett tanítaniuk, propagálniuk azoknak, akik maguk is ekkor ismerkedtek ezzel. Cipészből, hentesből, kereskedőből, hivatalnokból, munkáslányból vagy háziasszonyból kellett színésszé lenni. Hogy mennyi szakmán kívüli feladat várt a színészekre, azt néhány találomra kiragadott újaágcikk elme is mutatja: Nevel és tanit a Magyar Népszinház. Színjátszásunk új feladatok előtt. A Vajdasági Magyar Népszinház útban Brcko felé, /Itt épül ez ifjúsági vasútvonal/. A Magyar Népszinház szakszervezeti alosztályának gyárlátogatásai. A Magyar Népszinház a novemberi munkaversenyben... Önmagát és közönségét neveli, formálja a szinház. Egy-egy előadás előtt részletes ismertetést tartanak, a darab problematikájának aktuál-politikai megvilágítását végzik el, igy készítik fel a közönséget ez előadásra. Például a Mélyek a gyökerek c. néger tárgyú dráma előadása előtt a közönséget "megismertetik Amerika történel128
