Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Dr. Kovássy Zoltán: Színházi esték Máramarosszigeten /Beszélgetések szép emlékekről/

77. Már.Lap, 1890. jún, 22. 25.sz. 78. Már.Lap. 1891. júl. 5. 27.sz. 79. Már.Lap, 1891. aug. 23. 34.sz.. 80. Már.Lap, 1898. márc. 31. 26.sz. 81. Már.Hir. 1900. aug. 15. 33.sz, 82. Már,Lap. 1900, aug. 15. 32. sz. 83. Már.Lap..1900. szept. 2. 35.sz. 84. Várady G.: Hulló ley. I.köt. 36-39.o. 85. Már.Lap, 1891. márc. 22. 12.sz. 86. Már.Lap. 1892. júl. 24. 30. sz. "Prielle Kornélia és a műkedvelők." 87. Már.Lap. 1891. okt. 25. 43.sz. "Prielle Kornélia." 88. Már.Lap. 1887. júl. 3. 26.sz. 89. Dr. Rózsahegyi D.I.: Arany János Iza-parti hü barátja. 1941. 155. és 157. o. 90. Máramaros. 1877. dec. 26. 84.sz. 91. Bökényi D.: Már,vm,Tanügy. 152.0. 92. Bökényi D.: Már.vm.Tanügy. 153-154.0. 93. A beszéd igy hangzott: "Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Az a tér, amelyen ez ünnepély alkalmából egybegyűltünk és az az eszme, a mely ezzel kapcsolatban áll, mindnyájunk kebelében kegyeletes érzelmeket támaszt. Ennek a diszes épületnek helyén állott a ház, amelyben hazánk nagy művésznője: Prielle Kornélia született. Itt ringatták bölcsőjét, a mely fölött a szépnek, a nemesnek, magasztosnak géniuszai lebegtek. Itt csókolta homlokon a Múzsa és szárnyaira véve, gyorsan emelkedett fel vele, arra a dicső magaslatra, a melyben ma is ragyog. Az o fényes napjainak csak rövid hajnala volt s aztán e nap megállott a zeniten és évtizedek óta most is ott áll, minden jele nélkül a hanyatlásnak, az alkonyodásnak. Csodás és első példa ez a magyar színművészet egén. Az alig 14 éves lányka itt Szigeten szinpadra lép s máris hódit, elbájol: három év múlva már kiváló papnője