Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Dr. Kovássy Zoltán: Színházi esték Máramarosszigeten /Beszélgetések szép emlékekről/
őszén és 1847-ben "Koltónál, a Lápos hídján" ismét találkozott vele, - nem valószinü, hogy a költő Máramaro s szigetre - ahol ugyan más ismerőse nem volt - őmiatta ment volna látogatóba. Sajnos, dédapám "Korabeli jegyzetei", naplója /Sándor öccse naplójával együtt/ és a debreceni 10« honvédzászlóalj felszabdalt zászlójának maradványa elveszett akkor, amikor az első világháború után nagyanyám Máramaro sszigetről, Lenkey szülővárosába, Egerbe áttelepült. Csak pár sor maradt a régi feljegyzésekből, de a családi hagyomány nem tesz emlitést Petőfi máramarosi látogatásáról. Márpedig ilyen kiemelkedő eseményt nem felejtettek volna el. De miért maradt fenn a szóbeszéd, hogy Prielle Kornéliának szerepe volt a látogatás elmaradásában? Lehet, hogy Petőfi megneheztelt Máramarosra, mivel a rosszakarók Júliának levelet küldtek Máramaro sszigetről, amelyben befeketítették Petőf it?/ 102 / Ez érthető indok lenne! A látogatást Riskó Ignáczcal tervezték, akinek családja az egyik legrégibb máramarosi familia. 1485. évi oklevél szerint Mátyás király birtokot adományozott Riskó Sándornak Kövesligeten. Történetünk idején a Riskók a máramarosi Alsórónán, Petrován, Kövesligeten /itt van a Rákóczi emléktáblával őrzött forrás/ s részben Ung-Bereg és Szatmár megyében laktak/ 10 ^/ Vagy ilyen családi látogatás, vagy a történelmi Rákóczi emlékhelyek látogatása lett volna a cél? Bármi legyen is a valóság, Petőfi megfontoltan járt el, amikor Prielle Kornélia szülővárosába nem ment el. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Máramaro ssziget en, a város központjában levő református templomtól, /melynek kertjében Leővey Klára emlékoszlopa áll/ a Prielle Kornélia egykori szülőháza melletti Petőfi ligetbe /Malomkertbe/ vezető Eminescu utca elején, a zeneiskola bejáratánál, a falat Petőfi Sándor bronz reliefje disziti ma is. Igen érdekes a költő és szinésznő idilljével kapcsolatban mindaz, amit Petőfi házassági tervének elbeszélésével kapcsolatban Jókai megörökített. Kornéliáról irja: " Csupa sziv az egész lény, önfeláldozó sziv, akinek még az árnyéka is fényes." Majd azt fejtegeti: "Nem lett volna-e jobb, ha Petőfi, Kornélia
