Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Bóna László: Amerikai-magyar közös emberáldozat. /David Rabe: Bot ás gitár c. drámájának 1974-es Pesti Színházi bemutatója/

morbid tragédia." /Apáti Miklós - Film, Szinház, Muzsika/ "Döbbenetes, megrázó, maximális hatásfokú, jó értelemben vett sokkoló előadás." /- : Néző/ "Az előadás messzebbre ment, mint amikhez szokva vagyunk, no*­ha igyekezett tompítani a dráma jellegzetes amerikai brutali­tását." /Mihályi Gábor - Szinház/ A fekete humor és sokkolás, brutalitás, szinházi erőszak kér­déseit tehát elég szélsőségesen felszínre hozta a bemutató, azt kellett tapasztalnunk, hogy hatásosság és hatásvadászat értékeinek megítéléséhez valójában sem esztétikai sem üzleti szempontból nincs kellő tapasztalatunk, biztos pontjaink, a­mikben hihetnénk. Valójában komoly gondot okoz egy nyilvános­ságra gyakorolt erős hatásmechanizmus elemzése, és annak eldön­tése, hogy a felkavaró erős hatások milyen esztétikai értékkel bírnak. Mind emögött a jelenség mögött egy olyan ambivalens művelődéspolitikai mechanizmus áll, amely ambivalens módon vi­szonyul a szórakozáskultúrához, mint üzletileg pártfogolható és esztétikailag csak kritikusan elfogadható jelenséghez. A Bot és gitár hatásossága újkeletü, a pszichológiai hatásos­ság" nem volt történetileg elfogadott a politikai-agitativ ha­tásosság primátusával szemben. A Magyarországon jelentkező kommersz ambivalens befogadói magatartást alakitott ki, a kommerszet fogyasztó rétegnek tudnia kell arról, hogy az élet alantasabb és értéktelen szféráiban tesz átmeneti kirándulást. Rabe darabja körül kimondatlanul is a kommercionális érték és művészi érték megitélésének problémájával találkoztunk, és mi­vel a kommerciális értékhez nekünk ambivalens érzéseink fűződ­nek, igy kényszerűen külön kell hogy válasszuk ezeket, illetve nem tudunk elképzelni a két szférát egyesitő esztétikai formát. Az előadás kritikai fogadtatásának elemzésekor még há­rom kérdést vegyünk vizsgálat alá: Milyen kontextusokba helyez­te a magyar kritika a müvet, milyen irodalmi rokonságokat és kapcsolatokat hoz létre, fedez fel? Mennyire amerikainak és mennyire magyar vonatkozásúnak tartják? Mi a viszonyuk a mü dramaturgiájához, a sematikussághoz, modellszerüséghez? Az utalások köre. A drámát együtt emlegetik valóságos irodal­mi környezetével, mivel Rabe kevésbé ismert, ezért a kritikák

Next

/
Oldalképek
Tartalom