Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/

Ezért - Lengyel négy és B artók három "gyilkosságával" szem­ben - Seregi öt halált "ad" a Mandarinnak: először az egyik Csavargó fojtogatásából szabadul; másodszor lepedőbe csavar­va dobják a mélybe a hidról; harmadszor - a kegyetlenkedést előtérbe állitó koncepcióhoz képest érthetetlen diszkrécióval - a paraván mögött szurkálják halálra; negyedszer a Lány ki­kényszeritett segitségével fojtogatják, mig végül - ismét fejjel lefelé - felkötik a szobai lámpára. A Lány a sokszo­ros halálra it élt Mandarin mágikus pillantásával összekap­csolódva a férfi lebirhatatlan vágyának bénitő és felemelő hatására érti meg a Mandarint. A Lány azonban ezúttal nem emberségében, inkább nőiségóben rendül meg, hiszen Seregi e verziója elsősorban Erósz bűvöletében fogant. Seregi László - aki egyébként A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfin kivül Bartók zenéire soha nem komponált - ezúttal csak félig-meddig oldotta meg a saját maga által kitűzött célt. Koreográfiájában nem tudta radi­kálisan előtérbe hozni a szövegkönyv grand guignol jellegét, s a "dühös szinház, a kegyetlen szinház" eszközrendszerét és gondolatvilágát sem adaptálta a táncszinpadra. S végül is Bartóknak a librettónál jóval szimbolikusabb megoldása sem érvényesült ebben az új verzióban. Félmegoldás született te­hát, amely ugyan megerősitette Sereginek azt a korábbi gon­dolatát, hogy a mü főszereplője nemcsak a Mandarin, hanem inkább a Lány, viszont adós maradt a korszerű koreográfiai értelmezéssel, azzal a személyes fütöttségü mondandóval, ami -az ugyancsak rendelésre készült - korábbi változatot még hevitette. Valószinüleg e belső "hang" hiánya tette, hogy Seregi ezúttal a cselekményt inkább külsőségekkel dúsitotta fel. Ilyen a három utcalány szerepeltetése és a szinte ál­landósuló gyilkolás. A csodálatos mandarin , a végletességóben is gyönyörű történet szinpadra állitásának konvenciói alól Sereginek nem sikerült sem a zenét, sem önmagát kiszabaditania, bár ez az új, 1981-es változat mindkét szereposztás kiváló interpretációjában jó előadást hozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom