Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/
a szerelmi, vágyé is. Seregibe M andarin halálának okozójává tette a Lányt is, hiszen például a második gyilkosságnál a Csavargók a Lány hajával fojtják meg a Mandarint. A Lány - mindvégig a Csavargók kiszolgáltatott áldozata - e pokoljárás után szinte önmaga korábbi énjéből kifordulva végül is úgy segiti ölébe a - lábainál fogva felakasztott, majd a kötélről levágott Mandarin halott testét, mint Mária Krisztusét. A táncdrámát záró, egyszerűségében felemelő Piéta-pózzal Seregi elgondolásában és megvalósitásában a Lány szerepe rendkívül nagy hangsúlyt kapott. Seregi a koreográfiában valóban megvalósította, hogy a Mandarin ne "kuriózum" legyen, hanem az Ember , Ehhez az emberségében vonzó Mandarinhoz Seregi szinpadán érzelmileg felnövekedhetett a Lány, s ezért fonódhattak egybe anya s fiaként a megrendítő zárópillanatokban. Seregi táncjátékának teatralitása ós muzikalitása egyaránt a mü katartikus hatását erősítette. A balett-szinházi kompozíció nemcsak a korszerű szcenikai effektusok révén vált sikeressé, hanem azzá tette táncnyelve is, amely a neoklaszszikus, expresszionista és jazzelemeket ötvözte szerencsésen. Seregi Csodálatos mandarin ja korszerű szemléletű és formálásmódú tánöjátékkal gyarapította az Operaház repertoárját, amely akkoriban még mindig nem találkozott a kortárs balettmüvészeti irányzatok egyikével sem. Seregi László egy évtizeddel később, 1981-ben - ismét a Bartók ünnepségek kapcsán s ismét megrendelésre! - nekilát saját Bartók balettjei - tehát A csodálatos mandarin mellett az örökké problematikus Fából faragott királyfi - átdolgozásának. Az eltelt évtized sosem tapasztalt gazdagságát adta a külföldi táncegyüttesek vendégjátékának, s az operai repertoár bővülésének, a sok irányból jövő művészi áramlatok befogadásának, miközben a nemzeti repertoár majdhogynem teljességét jelentő Harangozó balettek - egy-két kivételtől eltekintve - eltűntek a műsorrendből. Ez alatt a tiz óv alatt Seregi két nagybalettet komponált - a dramaturgiailag bravúros, szellemes Sylviá t és a szecessziós-szimbolikus Cédrust - több sikeres kettőst és egyfelvonásost - mindig azonosan
