Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/

nális balett-nyelvtől eltávolodó, az expresszív gesztusok erejére, a pózok, akrobatikus-gimnasztikus elemek és a panto­mim erőtelj essegére épitő mozdulatnyelven, amely igy a zene és a tánc újfajta kapcsolatát is magával hozta a jobbára cselek­ményes korai müvekben. A Pécsi Balett - tartalmi és formai modernségével ­szinte berobbant a magyar szinházi, zene- ós táncéletbe. Mégis, az első évadok elsöprő eredményei és sikerei után már a megtorpanás jelel mutatkoztak, amikor Sek Imre Bartók Béla halálának 20. évfordulóján A fából faragott királyfi és 8 Concerto mellett szinpadra állitja A csodálatos mandarin t. A magyarországi balett történetében tehát Eck volt az első, aki a modern Harengozó-verzió után - a korszerűség jegyében ­újjáfogalmazta A csodálatos mandarin t. Eck Imre eltért Harangozó hitelesnek elfogadott szinpadi müvétől s részben - mint Harangozó is - Lengyel Menyhért szövegkönyvétől is anélkül, hogy eltávolodott volna a Bartók zenéjében megfo­galmazott művészi hitvallástól. Eck egy későbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy A csodálatos mandarin a drámairodalom nagy - és sokszor megrendezett - témáihoz hasonlóan "szinte kikényszeríti az • /2/ újrafelfedezést, a másképp-próbálást." ' Vagyis Eck a szín­házban hagyományos, a balettben még újszerűnek tekinthető szemszögből közelitett a kötött cselekményü zeneműhöz. Sőt f Eck Imre épp abban látta a magyar koreográfusok feladatát, hogy - amennyiben meg akarnak felelni "a zene és problemati­ka színvonalának"^^ - egyre újabb és újabb szinpadra állí­tásokkal közelítsék meg a Bartók-mű mélységét és egyetemes­ségét. Eck Imre Mandarin-újrafelfedezésének egyik figyelemre méltó mozzanata az volt, hogy koreográfiájában visszatért a Lengyel-Bartók féle műfaji meghatározáshoz, a pantomimhez. Egyrészt Eck eszköztárához közel állt ez a mozdulatnyelv, másrészt pedig azt vallotta, hogy - bár számára a szöveg ál­talában csak lehetőség az alkotói gondolatok, emberi viszony­latok felvetésére - Lengyel Menyhért szövege tökéletesen összecsengett a Bartók zenétől kapott inspirációjával, igy

Next

/
Oldalképek
Tartalom