Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Maácz László: Kísérlet egy művészportréra: Rábai Miklós

désre való bármikori hajlama akaratlanul is konvergált később az ötvenes évek kultúrpolitikai követelményeivel. A koreográfust nem kellett biztatni se brosúrákkal, se minisztériumi instruktorokkal, hogy "legyen optimista", mivel egész lénye a derűre, emberi örömre volt berendezkedve, s szinpadi müvei is nagyrészt e habitus közvetitését szolgálták. Lehet, ez a véletlen egybeesés az államnak sem jött rosszul annak idején, s az is bizonyos, hogy a koincidencia az ötvenes években és később a koreográfus személyes szituálódását is szolgálta. A háborúból megmenekülő fiatal tanár tehát visszakerül szülővárosába, s igy lesz 1945-48 között a békéscsabai Batsányi gimnázium tanára. Ez az a periódus - a nevezetes Batsányi-együttes korszaka -, amelyről már külön fejezetben kell szólnunk, mert a vezető ösztönös, de elsöprő hatású munkája nyomán nevét és együttesét kezdi megismerni az ország, teljes joggal. És ez az a periódus, amelyben Rábai megnősül - felesége az együttesben cimbalmozik -, és két fia is születik, ám /már vagy még/ nem a családjának él, hanem annak a kamaszhadnak, amely gyalog és biciklin mindenüvé rajongva követi. A következő periódus 1948 őszén kezdődik: Rábai hirtelen budapesti főiskolai tanár, mert a testnevelési Főiskola néptánc-tanszéket alapit, s ő lesz a vezetője. Igaz, ez a tanárkodás mindössze két tanévre terjed, mert az Állami Népi Együttes megalapításával nemcsak Rábai távozik, hanem a tanszék is megszűnik. Mégis fontos ez a korszak, mert a TF-oktatással párhuzamban ekkor vezeti a budapesti egyetemisták MEFESZ-DISZ központi együttesét, továbbfejlesztve a Batsányi együttesben kialakított táncismeretét és koreográfiai munkáját, akaratlanul is előkészítve a leendő Állami Népi Együttes táncbeli arculatát. Tehát ez a két tanév vagy évad is külön fejezetet érdemel. Az I95O őszén megalakuló, majd 1951 áprilisában bemutatkozó Állami Népi Együttes már a továbbiakban lesz - és mindvégig - a koreográfus otthona és műhelye. Különböző státusokban tölti be a helyét: előbb a tánckar művészeti vezetője