Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Kővágó Zsuzsa: A Magyar Csupajáték története dokumentumok tükrében

kovácsolni. A sajtóban ilyen értelmű nyilatkozatokat olvasunk: "... a kétszeri televiziós siker után annyi ajánlatot kaptunk, hogy valószinüleg hosszabb turnéra indulhatunk különféle angol városokba, és más országokba is. Budapesten tehát kicseréljük a társulatnak azokat a tagjait, akik ilyen hoszszabb külföldi tartózkodásra nem vállalkoznának. Talán egy/12/ két új számot is betanulunk.

ft/ ' Lehet, hogy Paulini valóban ezt gondolta, de a "Bordyhagyaték" 84.45.04 számon nyilvántartott darabja másra is figyelmeztet. Ez a dokumentum Bordy Bella ós az Égisz utazási iroda közötti szerződés eredeti példánya. Az első oldal utolsó előtti bekezdése igy szól: "Végül tudomásul veszi, hogy Paulini Bélának az Égisszel kötött megállapodásában olyan pont van, amely külpolitikai, stb. bonyodalmak esetén a megállapodást hatály

talanitja, tehát ha Paulini Béla megállapodása ilyen okokból hatály

talanitődnek, bejelentésére természetesen e megállapodás is hatálytalan."^**"^ Már a próbák kezdetén feszült volt a nemzetközi helyzet. A puskaporos levegő nem sok jóval kecsegtetett, s meglehet Paulini jobbnak vélte, ha hazajön társulatával, és itthon várta meg az események alakulását. Talán nem akarta kockáztatni, hogy a háború kirobbanásakor internálják a társulatot. Ezt ma már nem tudhatjuk. A Magyar Csupajáték szépen induló nemzetközi karrierjének és hazai folytatásának csakugyan a háború vetett véget. A repertoár újraélesztésére már soha többé nem nyilott lehetőség. Az alkotóművészek, ifjú művészek, képzőművészek akiknek karrierje e játékkal indult - sokáig őrizték müveikben az első bemutatkozáson megismert stiláris jegyek reminiszcenciáit, a háború után pedig az újraéledő magyar táncmüvészetet segítették művészetükkel. Pekáry István diszletés jelmezterveivel éppúgy találkozunk a Honvéd Művészegyüttes első műsoraiban, mint Parkas Perenc és Ránky György muzsikájával. Az ekkor már hivatásos koreográfusként dolgozó Szabó Iván ma is mesterei között tisztelt Milloss Aurél és a Magyar Csupajáték révén került kapcsolatba velük, s amig