Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Kővágó Zsuzsa: A Magyar Csupajáték története dokumentumok tükrében
5. Vizdal .. . Magyar groteszk. Zene: Pongrácz Zoltán. Diszlet: Mailász Gitta 6. Enyém a vőlegény .... Daljáték. Zene: Kenessey Jenő. Diszlet: Fülöp Zoltán 7. Rőzseszedő .. « Daljáték. Zene: Lányi Viktor. Diszlet: Pekáry István 8. Haláltánc — Zene: Antos Kálmán. Főszereplő: Milloss Aurél 9. Hóosalád ... dalos groteszk. Zene: Ránky György. Diszlet: Sgifinyl. Istváj/ 3 ' A játék primadonnája Bordy Bella és vezető táncosa Mill oa Aurél volt. Meg kell jegyeznünk, hogy két "amatőr" fiatalember kisebb szólót táncolt ebben az előadásban: Szabó Iván és Haáz Sándor . /Szabó Iván szobrász, Kiváló művész, a Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanára lett első hivatásos néptáncegyüttesünk, az 1949-bén bemutatkozó Honvéd Művészegyüttesnek tánckarvezető koreográfusa, s az ugyancsak szobrász Haáz Sándor pedig Erdélybe való visszatérése után a marosvásárhelyi hajdani Székely Állami Együttesnél töltött be hasonló tisztet. Mindketten életre szóló élményként emlékeznek a Magyar Csupa játék próbaidőszakaira, s koreográfus!, együttesvezetői munkájukban - saját bevallásuk szerint - a Milloss Auréltól megtanult módszerrel vezették együtteseiket.^^ A Magyar Csupajáték bemutatóját széleskörű sajtópropaganda előzte meg. 1938. május 3-tól a fővárosi napilapok majdnem minden számában találkozunk rövid hirrel, az alkotók rövidebbhosszabb nyilatkozataival. E dokumentumok közül Szőnyi Istvánt idézzük: "...Amikor Paulini egy napon váratlanul azzal a meglepetéssel tört rám 'csinálj díszlettervet', nagyon kényelmetlenül éreztem magam. Ugyan mit akarhat tőlem ez a bokrétás Paulini? Hiszen tudvalevőleg én a népművészettel sohasem foglalkoztam. De aztán megnyugtatott, hogy itt tulajdonképpen •ellenbokrétárói' van szó. Meg fogja 'fúrni' egy kicsit magát. Az is igaz, hogy ezzel inkább az elburjánzott számtalan bokrétának nevezett áldolgot akarja megszün-
