Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Pór Anna: Találkozások /Tánc és színház/

Fiatalabb balettalkotóink sorából Fodor Antal az utóbbi években programszerűen közeledik a szinház műfajához. 1982-ben A próba cimü, a szakmában sokat vitatott rockbalettel létrehozta a maga "totális" színházát Fodor Antal. A Kazantzakisz regényének nyomán Presser Gábor zenei közreműködésével, nagy szcenikai apparátussal megszületett táncdráma teljes nyitottsággal fogadta be a korszellem és divat új áramlatait, szinpadi eszköztárát. Magába olvasztotta a Jézus Krisztus szupersztár szinpadi inspirációit, a mozgással és zenével egyenrangúvá emelt látvánnyal együtt felhasználta a prózai szöveget, a "szinház a szinházban" és a nézőtér bevonásának sokirányú rendezői hatásait. A táncjáték, amellyel szerzője célkitűzése szerint "nem kizárólag a balettkedvelőkhöz, .. hanem a széles értelemben vett közönséghez" akart szólni, a hazai ifjúságnál és a határokon kivül is elér te ezt a célját: rendkivüli közönségsikert aratott és arat Európa-szerte mind a mai napig. Legújabb egész estét betöltő balettje, a Látomások vitát kiváltó szerkesztéssel, stilus keveréssel, merész kisérletezo kedvvel halad tovább a szcenikai hatásokkal élő látványszinház útján. Témánkat illetően egészen különálló szerepet töltött be Eck Imre munkássága. Az általa huszonöt éve alapitott Pécsi Balett indulásával frontot tört a modern táncirányzatok megismertetésére, de ugyanakkor a kortárs "avantgárdé" magyar zenészek inspirálásával, modern kisérletezo szinházi eszköztárával, szcenikájával egész újszerű szemléletmódjával hatása messze túlnőtt a tánc műfaján, és éveken át a hazai avantgárdé letéteményesének, korszerű kisérletezo alkotóműhelyek Mekkájának szerepét töltötte be. Az utóbbi években pedig mint a Pécsi Nyári Szinház egyik kezdeményezője, rendezője, Eck Imre és együttese részt vállal Pécs egész művészeti életének irányitásában is. Eck Imre nagy zenei és képzőművészeti felkészültségével, rendezői vénájával eleve vonzódott a drámai szöveggel vegyitett összmüvészeti szinházhoz. Ilyen vonatkozásban két egymástól távoleső póluson elhelyezkedő, de jellegzetesen szini hatású müve a látványos drámai megjelenítésű Verdi Rekviem és a szövegbetétes gesztus-szin-