Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Tahy Nóra: A teátrális szokás. Eddigi szerepe a magyar színháztörténet megértésében ás rendszeres vizsgálatának alapjai

ralis szituációnak nevezni a hétköznap jeleneteit sem. 4. !• többek közötti Dégh Linda: A színjátszás kutatása

. Bp., 1947. 6. pont alatt. 5. A színháznak e meghatározása áll a szinházi felfogás eredetéhez - véleményem szerint - a legközelebb. 3. Fejezet 1. Ezt a zűrzavart lehet a német nyelvterületi szakirodalomban megfigyelni. 2. Dömötör Tekla in: A Magyar Folklór, Bp,, 1979. 395. 3. 1. többek között: Herbert A. Frenzel: Geschichte des Theaters

. Daten, Dokumente 1470-1840, München, 1979. 44. 4. Karl Horak: Das deutsche Volksschauspiel in Mittelungarn

. Marburg, 1977. 21. 5. 1. többek között: Leopold Schmidt: Das deutsche Volksschauspiel

. Ein Handbuch, Berlin, 1962. 6. alakoskodás /Figurierung 7. 1. Leopold Schmidt: Das deutsche Volksschauspie

l Ein Handbuch, Berlin, 1962. 8. A Vermummung fogalom használatához 1. többek között: Hans Moser: Zur Geschichte der Masken in Bayern

, in: Leopold Schmidt: Masken in Mitteleuropa, Wien, 1955. 95. 4. Fejezet 1. A misztériumjátékok összefüggésében 1. Leopold Kretzenbacher: Lebendiges VolksSchauspiel in der Steiermark, 1957. 5/6. ezen túl a magyar vonatkozásra 1. Dégh Linda: A szín játszás kutatása

. Bp., 1947. 5. 2. Ebben az időben indult meg a betlehemezések gyűjtése: többek között, Falka János, 1854; Ipoly Arnold, 1858; Takes Sándor, 1859; Csaplár Benedek, Reininger Jakab, 1865; Szatmáry Károly, 1866; ezekre utal: Hont Ferenc: Az eltűnt magyar színjátszás

. Bp., 1940. 155. 7. jegyzet. A következő munkák utaltak a nén^szinház fenntartó szerepére: Jankovics M.: A Magyarországi játékszínről

, in: Társalkodó 1837. 400.; Vahot Imre: in Magyar Thalia