Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Csillag Ilona: A zsidó kultusz teátrális elemei a múltban és jelenben
kintre* a zsidó nép elfordult az idegen-profán látványosságoktól, A hellenizmustól mélyebben áthatott Egyiptomban más a helyzet* Nem véletlen* hogy innen származik az egyetlen, görög nyelven irt zsidó dráma-töredék: Ezeklelosznak Euripidész hatását mutató Exagogéj a i*e. 90-ből. A szerző ez egyiptomi kivonulást, a pusztai vándorlást és a kinyilatkoztatást viszi színre* Nem valószínű, hogy Ezekielosz egyedül kísérletezett -, ehhez fölöttébb ügyes dramaturgnak mutatkozik* A zsidó nemzeti drámairodalom fejlődésének számtalan társadalmi, történelmi tényező állta útját, korántsem - mint egyesek feltételezik - csupán a képtilalom* A diaszpóra hazátlanságában soká nem találunk sehol oly s ürü települést, hogy népe megtölthetett volna egy színházi nézőteret* Szórványos kísérletekről tudunk csupán és tudunk folyamatos népi zsidó színjátszásról, vándor mulattatókról; létezésükről már a Talmud is megemlékezik* Működtek zaldó színtársulatok már a 16* századtól kezdve - főként Észak-Itáliában, és működtek a gettókban is* A német-jiddis társulatok a 19* század folyamán szaporodnak el, és aratnak sikert széles e világon* Századunk elején pedig megszületik Moszkvában az európai színjátszás csúcsán járó héber nyelvű Hab ima, és ihletett előadásai világszerte csodaszámba mennek* Be a diaszpórái zsidó színművészet nem az Ószövetségi kultuszban fogant, mégha tárgyát onnan meríti la* Dramaturgiája a görög-keresztény hagyományok interferenciájának európai bázisán nyugszik* 3*/ Az ókori zsidó kultusz ás a mögöttes mitológia felidézése nagy merészság, mert az Írásos hagyományok különböző későbbi korokból származnak és nem ez őseredeti állapotokról, hanem a szerzők saját koruk szerinti átértelmezett felfogásáról vallanak. Az Ószövetség a zsidó nép egy ezredévnyi történelmi és szemléleti változásainak félévezredes szerkesztői munka eredményeként létrejött vallási szempontú válogatása* Még a Mózesi könyvekben is négy különféle elbeszélő láncolat fedezhető fel, ami e stilus és szemlélet különbözőségén túl/ bizonyos történeteknek a Tórába foglalt többféle változatából la kitetszik* A Szentírás esek közvetett bizonyítéka a zsidó kultusznak; tán csak a szimbolikus-dramatikus istentiszteleti zsoltárok nyújta-
