Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Bóna László: A természet mint kellék /Motívumkereső színházi táborozás/ Kaméleon Színházi Csoport - 1983, július, Kurd község
A formátlan tárgyakkal, kacatokkal összekevert életterünkben ez élet is formátlanná, azaz funkciótlanná válik. Formát teremtettünk a kacatok létének: kacatkiállitást rendeztünk, rendszereztük a kacatokat, képzeletbeli lakástereket jelöltünk ki és kacatokkal rendeztük be ezeket, kacat-piacot tartottunk. Az emberi helyzet a tárgyaknak is formát, azaz létüknek értelmet adott. A kacat nem kacat, ha kiárusítják, ha van, aki megveszi. A kacattal ellentétes értelmű az a tárgy, amelyre figyelem irányul. Az állandó figyelmi középpontba kerülő tárgy, amely ellátott személyes jellemző jegyekkel, egyéni életvonatkozásokat sürit magába, emlék, kabala, fétistárgy. A kacatból elinditott formaalkotási folyamat eredménye a fétistárgyak képződése. A tárgytömeg egy tárgyából az érzelmi kiválasztás, személyes ráközeledés teremt nem-kacatot. A kacat mint kellék a formaalkotás kelléke. Valaminek kellékként való felhasználása eleve formateremtő gesztus. Az ÁLDOZAT lényege a formateremtés megformált felbontása. Valami, ami megformált létében értékessé vált már, ismét formátlanná válik, vagy szem elől tévesztjük a formáját. A táborba nemcsak kacatokat hurcoltunk le, hanem ki-ki elhozta személyes fétistárgyait, amelyek itt áldozati tárgyakká váltak, mégpedig a természetet mint kelléket felhasználva, különböző természeti elemek közegének estek áldozatul. Éjszaka a Kapós folyón egy-egy deszkadarabra kötözve égő gyertya kíséretében mindeki leúsztatta egy kedves gyerekkori játékát. Elégette mindenki saját és egy általa igen szeretett személy fényképét a tűzben, a tűzzel mint kellékkel kapolatos játékok egyik előadásaként. Felfogható a RUHÁZAT ls kacatként, egy ember személyes ruhatára formátlan tárgyak halmaza. Maga az öltözködés formateremtő akció, a kacat-tömegből a figyelem a felöltött ruhára, mint kiválasztott, megkülönböztetést kapott tárgyra irányul. Az ÜNNEPHAP-on, ami a hét egyik szabadon kijelölt napja volt, és amelyet mindvégig az ünnepélyes érzület és magatartásforma uralt, az egyéni ruházatot és a táborhelyet az ünnep, azaz a kacatnapok, hétköznapok közül fétisszerüen megkülönböztetett