Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása
a Sámán szövegének fortissimmója, e padlón, a dobokon vert felzaklató ritmus hatalmába kerítette a nézőt* Az előadás a közösségéért tenni akaró ember tragédiájáról - a közösségnek nincs szüksége, legalábbis időlegesen, a vezetőjére annak szolgálata után - Ős arról a konfliktusról szól. ami az élet és a törvények között fennáll, hiszen a törvények, a tabuk mindig egy előző állapotot rögzítenek, az élet változásalt csak késéssel, utólagosan tudják követni, s e konfliktus feloldására tett kísérletek mindig áldozatokat követelnek /ugyanez a kérdés a szegedi Kőműves Kelemen egyik alapgondolata*/ A Ms néz s Szinpad működését fennállása során sokszor tették nehézzé a külső körülmények, de végül is nem azért oszlott fel az együttes, mert lehetetlenné tették létezését* A Szinpad tagjai belátták, hogy azzal az igénnyel, ahogy dolgoztak, nem tudják amatőrként végezni színházi munkájukat, más lehetőségük pedig nem volt. Az együttes magját és Lengyel Pált akkor a kaposvári színház szerződtette. A Manézs Színpad produkciói kapcsán többször utaltunk a Szegedi Egyetemi Színpad előadására. Mig az Universitas Együttes válságos periódust élt át a hetvenes évek idején, a Szegedi Egyetemi Szinpad ekkor volt sikereinek csúcsán. Az együttes történetében fordulópontot jelentő Óriáscsecsemó után 1971-ben az addigiaktól eltérő előadással léptek a nyilvánosság elé: Stációk címmel háromtételes müvet mutattak be. Az első tétel Radnóti Miklós utolsó verseiből készült összeállítás Készül le a völgybe a farkas címmel, a második Pilinszky János KZ-oratóriuma , a harmadik Peter Handke Jövendölés címmel játszott Közönséggyalázás cimü beszéd játéka. A nézők által három oldalról körbeült tér .hátsó falán, fekete háttér előtt egy félmeztelen férfi mintegy keresztre feszítve függött - ez a látvány adta a műsor első két tételének a hátteret. A Radnótiversek zenei szépségű megszólaltatását egy elvont mozdulatrendszerrel kisérték. A Pilinszky-oratóriumban a Lány és az Asszony egymástól és a felfüggesztett Plútói elszakadni nem tudó, többszörösen körkörös pályán történő mozgása a költemény belső rendjének térbeli leköt t ázásaként hatott. A Handke-darabban a játszók a közönséget provokálva, megszólítva, paplr-
