Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Késmárky Nóra: Bepillantás Jerzy Grotowski színházi laboratóriumába

ezért úgy alakithatja /és alakitja is/ az irodalmi anyagot, ahogy azt saját elképzelései diktálják. Grotowski átrendezi a jelenetek sorrendjét, vág, húz, de soha nem egésziti ki saját szövegeivel* Az első előadásnak, az Qrfeuszn

ak még valószínűleg elég sok köze van az eredeti Cocteau-drámához, a Káin esetében azonban már teljesen eltűnik a fabuláris struktúra - helyét viszont még nem veszi át más. Az előadások "kiállításában" erős Mejerhold-hatás ismerhető fel. A térszervezés még hagyományos, a nézők sem kapnak semmilyen szerepet. Tulajdonképpen ennek az időszaknak az előadásai attrakciómontázsok, tapogatózások. 2« - A szegény szinház Vizsgáljuk meg először a rendező és a szöveg kapcsolatát. Ebben a korszakban Grotowski tudatosan választ olyan drámákat, melyek tradicionális ranggal bimak: megkezdődik a lengyel dráma sorozata. Mickiewicz, SXowacki, és Wyspianski müvei egyrészt azért remek nyersanyagok Grotowski számára, mert a Titok, az Ismeretlen felől igyekeznek az emberi természet lényegét megközelíteni, másrészt azért, mert ezek a drámák a nemzeti tudat eleven alkotórészei, elemeik a mai napig élnek a lengyel irodalomban. Az olyan kérdések mellett, hogy: mi lesz Lengyelország és a lengyel nép sorsa? mi lesz az európai civilizáció sorsa? - jelen van bennük az önirónia és a szkepticizmus is, vegyis azonosulnak a lengyel mítosszal, ugyanakkor nevetségessé is teszik azt. Grotowski nem csupán az előadásra alkalmas drámákat keresi, hanem az elődök hangját, az elődök kérdéseit, amikre Ő saját válaszait adhatja meg, olyan mitoszok után kutat, amelyek a jelenben is érvényesek, azért, hogy rituálékat celebráljon, amelyben mindenki egyaránt részt tud venni. "A pszichodinamikus szinház elkötelezettjének lenni annyit jelent, hogy szembe kell állítani az ember tudatát sorsával, álmaival és vágyaival, kegyetlenségével és naivságával, rá kell ébreszteni a jelen emberét tapasztalatai és szkepticizmusa közötti összefüggésekre, másrészt el kell vezetni őt 'szellemi hazájához* - a mitoszokhoz, képekhez, látomásokhoz, melyek megőrizték a kö-