Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)
István Mária: Koreográfus egy prózai színházban. Milloss Aurél emlékezése a Nemzetiben töltött évekről. Millos Aurél: Közös munkám Chiricóval
diájáb ól. Az a pár évad, amelyet Milloss Aurél a Nemzeti Színházban töltött, számára egy különleges kisérletet jelentett, a táncművész kirándulását a prózai szinház területére. Németh Antal szinház eszmény ének pedig azt a lehetőséget adta meg, hogy ennek az elképzelt szinháznak tulajdonképpen minden lényeges eleme a gyakorlatban is létrejöhessen, úgy, ahogyan erre se korábban, se a későbbi időkben már nem nyilott alkalom. X Milloss Aurél koreográfiái a Nemzeti Színházban ; Kállay Miklós: A roninok kincse Szánthó György: Sátoros király Hsiung S.I.: Gyómántpatak kisasszony Babay - Buday: Csodatükör Rino Alessi: Medici Katalin Madách Imre: Az ember tragédiája Shakespeare: S zent ivánéji álom Kállay Miklós: Godiva Molière: Úrhatnám polgár R. : Németh Antal 1936.IV.24. R.1 Németh Antal 1936.IX.18. R.: Néme th Antal 1936.IX.26. R.t Németh Antal 1937.VI.4. R.: Abonyi Tivadar 1937.IX.10 R. : Németh Antal 1937.X.21. R.: Néme th Antal 1937.XI.26. R.: Németh Antal 1938.1.14. R.t Németh Antal 1938.VI.10. Milloss Aurél: Közös munkám Chiricóval Giorgio de Chiricóval 1942 és 1945 között dolgoztam együtt. Először 1942 őszén a milánói Scalaban találkoztunk. Arról volt szó, hogy Paul Valéry komplikált melodrámáját, az Amphion t színpadra állítsuk. A nehézséget az jelentette, hogy az Amhion-mitosz e szimbolikus értelmezésének szcenikai megjelenítésekor tekintettel kellett lenni a költő ezzel kapcsolatos különleges kívánságaira. Nála ugyanis elméletifilozófiai és teatrális-poetikus tartalmak egyidejű megnyilvánulásáról van szó, és eközben a hangsúly inkább az érzelmen és a költőiségen van, mint a filozófiai esztétika dialektikus processzusán. A cselekmény szcenikai megjelenítése a
